Hogy szoktassam le a lányomat a hisztiröl és az állandó ölben létröl?

Vedd fel. Aztán tedd le, hogy most egy kicsit sétáljatok. Ha ismét kéri, hogy vedd fel, akkor tedd meg, ne várd meg a hisztit. A végén úgyis fel kell venni, igaz? Akkor előzd meg, és ne a hiszti miatt kelljen.

Ha pedig végképp nincs kedve, akkor ne erőltesd, tényleg fáradt lehet.

Vigyél babakocsit. majd ha nem bírja üljön a babakocsiba.

nálunk nincs mese ha 1x kihuzza a kezét már mehet is a babakocsiba. ha elszaladgál vagy nem helyesen viselkedik, akkor figyelmeztetem majd ha nem tartja be megy a babakocsiba. volt már hogy a babakocisba ordította végig a haza utatat, mert épp 100xik rászólásra sem jött ki a kertekböl (ahol nem volt kerítés).

figyelni kell tényleg a nyügösségre stb... ezért is jó a babakocsi, mert ha csak nyügösebb vagy tényleg fáradt akkor szivesen ül vissza a babakocsiba.

Nálunk én vagyok a fönök én mondom meg mi a pálya, habár megpróbálom mindig szépszóval kérni, de ha nem megy akkor ez van.

megütni egy gyermeket nem csak utcán hanem otthon sem szép dolog.

Lehet, hogy tényleg nincs kedve a hosszú sétákhoz, 2 évesen még egyáltalán nem baj az, ha kocsiban akar ülni.3 éves korára simán leszokhat róla magától is. Lehet, hogy fázik a lába vagy bármi lehet.

Fő az, hogy vagy vedd fel mielőtt hisztizne vagy vigyél kocsit, mert ha engedsz a hisztijének akkor később nagyobb gondok is lehetnek, mint, hogy nem akar sétálni.

Nálunk mindig meghúztam a határt soha nem engedtem a hisztinek mégis néha rettenet amit a lányom művelni tud (na jó ő egy hisztis típus).

Ahhoz meg, hogy mivel viszed a gyereket senkinek semmi köze, persze tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű, mert az emberek beszólogatnak, de tojd le vagy legalább is próbáld meg :)

Ne akkor akard megnevelni, mikor éppen fáradt, éhes, stb. szóval nem teljes a komfortérzete.

Nem lehet, hogy fél valamitől, és ezért kéredzkedik fel? Próbálj meg leguggolni hozzá, úgy megölelgetni, mintha a karodban volna, anélkül, hogy felemelnéd.

Ha időre mentek, vigyél babakocsit. Ha csak sétáltok, olyan helyre menjetek, ahol vannak padok, és ha mindenképpen felvetetné magát, ülj le, és vedd az öledbe.

Esetleg várd meg, amíg magától lemászik és elkezd pücskörészni körülötted. Akkor meg hagyd békén, ez kiváló levegőzés egy gyereknek, semmi extra "sétálásra" nincs szüksége.

Lehet azért sem szeret kézenfogva menni, mert akkor, nem állhat meg, nem szedegethet föl semmit, nem tud bámészkodni.

nem azért nem vágunk pofon egy 2 évest mert az utcán nem szép dolog... na mindegy

ha elfárad akkor guggolj le hozzá, öleld meg, ültesd az öledben, magyarázd el neki, hogy anya fáradt, nem tud cipelni, ha te is fáradt vagy, kicsit pihenhetsz az ölemben, de aztán a lábadon kell menned, mert a séta attól séta, hogy a lábunkon sétálunk :)

ezt akár 50x-100x is eljátszhatod, előbb utóbb rájön, hogy tényleg nem fogod cipelni.

enyém így 2 hét alatt feladta harcot és már szépen jön a lábán, 2 éves és 2 hónapos.

persze ha tényleg fáradt akkor felkapom, azért igyekszünk úgy indulni a hosszabb útra, hogy kipihent legyen :)