Figyelemzavaros hiperaktivitás kinevelésére milyen nevelési stílus alkalmas?

Jaj, látom, te is egy kétségbeesett anyuka vagy! Első körben személyes sértésnek vettem a kérdést, ezért bocsánatot kérek. Csak már annyi bántást és piszkálást kaptunk, hogy nem tudok néha a témára máshogy reagálni :(

A hipert ne neveléssel kiküszöbölhető személyiségjegynek tekintsd.

Én így szoktam leírni a hiperaktivitást:

Minden gyerekben van egy kis energiagombóc. Ettől olyan kis futkározósak, elevenek. Egy hiperaktív gyerekben öt gyerekre való energiagombóc van. Ezért olyan sajtkukacok.

Értelmezhetetlen az egész téma.

A gyerek egy új kis lény, akinek mindent meg kell tanulnia, míg megnő. Ezért a legjobb tanulási módszert hozza az ösztöneiben: a kíváncsiságot, tudásvágyat, mozgásigényt, szemtelenséget, a "majd én másképp csinálom", "majd én megmutatom" kinyilatkoztatásait. EZ A JÓ!!!! Ettől hiperaktív, leszakad az agyam! Attól, hogy valaki GYEREK, és nem tanuló-és viselkedőrobot, csicska? A gyerek jön, tisztában van jóságával és őszinteségével, mi meg barom, érthetetlen, logikátlan szabályokkal nyomorítjuk. Nem inkább vinni kéne és mutatni neki a világot? Lefárasztani értelmes tevékenységekkel, munkával az erejét és az élethez szükséges ismeretekkel tölteni az agyacskáját? A szülők egy része nagy barom, aki semennyire nem tud bánni a gyerekeivel, még a két szerencsétlen gyereket is egymásnak ugrasztja. Én azért nem akartam régen gyereket, mert mindenütt az üvöltöző gyerekeket és szülőket láttam, a boltba babakocsiban betolt 4 évest cumival a szájában, ahogy tolják egyik játéktól a másikig és ott ordít mindenért. Nos, ha 8 hónapos korban nem kezdik el megszoktatni, hogy a világban vannak kellemetlen dolgok, vagy hogy egy csomó mindenbe nincs beleszólásuk, akkor ez lesz. És felnőttként ugyanilyen belsővel rombolják a világot maguk körül. Érdekes, a 8 hós gyerekem elfogadja a NEM szót, akkor iskolások miért nem? A tanulás lényege nem az, hogy mindenféle mesét olvasni, vagy iskolákban passzírozni a fejükbe a tömegmarhaságot, hanem a valóságot megmutatni, hozzászoktatni a majdani felnőtt világ törvényeihez. Versek, illem, szabályok, képletek, svédtorna, furulyaóra, iskolai előadások, különórák, ellenőrző csak egy szigorított börtön egy gyereknek, csoda, hogy léteznek egészséges elmék!

Nem fogja kinőni mivel idegrendszert érintő problémáról van szó és nem nevelési hibáról vagy személyiségjegyről. Legfeljebb megtanul vele élni, de sokszor fognak adódni problémák az életben miatta.

Feledékenység, rosszabb rövidtávú memória, ingerlékenység, alacsonyabb frusztrációtűrés és érzelmi intelligencia, az órát is nehezebben tanulják általában, gyakran hagynak el apróbb tárgyakat, mindennapi teendőkben feledékenyek lehetnek stb.

Szóval baromira nehéz.

És olyan nincs hogy "Próbáld jobban", "Csak akarni kell és akkor menni fog" mivel ezek a dolgok nem befolyásolhatók akarattal úgy tudom.

Nekem is van számtalan problémám ebből kifolyólag, sokszor néznek furcsának mások holott nem tehetek róla hogy ezzel élek (mint ahogy mások sem). Mondtak már ufónak, dilisnek, idiótának szinte minden negatívat hallottam már a legkülönbözőbb emberektől - szinte kicsikarják hogy megfelelési kényszerem legyen de küzdök ellene.

Egy 24 éves figyelemzavaros. ;)