Nem túlzás már egy kicsit, amit a mai gyerekek csinálnak az iskolába?

26 éves vagyok a kislányom jövőre kezdi a sulit én is rengeteg ilyen rémes dolgot hallottam, de úgy gondolom hogy erről nem a gyerek tehet a nővérem gyermek pszichológus neki elmondják a gyerekek hogy azért teszik ezeket az iskolában hogy a szüleik akik egyébként nem foglalkoznak velük vagy épp agyon verik a gyermeket nem gondolnáp hogy a verés lenne a módszer nagyobbik lányom egyik osztálytársát aki fiú volt szívből sajnáltam az anyja otthagyta mikor megszületett az apjánál-nőgyűlölet-az apja összejött egy másik nővel-féltékenység, figyelemfelkeltés-és a figyelmet csak (ő így gondolta) rosszasággal lehet kiváltani így hát mostohaanyja kékre zöldre verte-agresszió,felnőttek utálata-ezek mellet én nem úgy gondolnám hogy a gyerek a hibás amellett meg ha annyira zavarnak benneteket hogy rosszak a gyerekek írassátok olyan suliba ahol nagy a színvonal ja és mellesleg tanárfüggő is hogy milyenek a gyerekek egy tanárnak tudnia kell fegyelmezni és ha tud akkor megadják neki a tiszteletet!! remélem egyetértetek mert egy gyerek se tehet róla ha rossz mindenről a szülei tehetnek vagy egyéb más kiváltó ok pl.:válás, szekálják, ki van közösítve, egy mély lelki trauma (-haláleset, erőszakoskodás stb.), más világnézet

kösz hogy végigolvastad!!

Én nyolcosztályosba járok, és nekem az a tapasztalatom, hogy hatalmas különbség van iskola és iskola között is, nemcsak az egyes diákok között. A lakásunkhoz közel van egy szakközép, nem is tudom, hogy mit csináljak, hova nézzek, amikor elmegyek az odajárók mellett, mert simán kinézem belőlük, hogy beszólnak vagy esetleg komolyabb dolgokat is elkövetnek ellenem, a sarkon állnak és dohányoznak az épület mellett, vágni lehet a füstöt. Nálunk ezt sosem engednék, még az is komolyan megjárhatja, aki a fél kilométerre lévő metrómegállóban rágyújt. Ugyanakkor a tanároknak természetes, hogy ha az épületben nem dohányozhatnak, akkor minden szünetben elfut a legális távolságban lévő parkszerűségbe, elszív 1-2-3-x cigit, aztán visszajön, ami nem a legjobb példa.

Az órai viselkedésről nekem az a megfigyelésem - bár ez valószínűleg a mi osztályunk sajátossága -, hogy a tanár magatartása nagyon fontos. A személyes szimpátia megléte se az utolsó persze, de ha valaki egyenes, betartja a szavát, nem vág át minket, nem aláz meg, követi a saját szabályait, akkor az osztály 97%-a viszonozza ugyanezt.

Akik azt mondják, hogy a pedagógusoknak már nincsenek is jogaik, valahol nyilván nem tévednek, de hajlamosak elfeledkezni róla, hogy a tanár így vagy úgy, de akkor is adhat egyest, ha csak nem tetszik a diák pofája, ami elég nagy hatalom, ha olyanokról beszélünk, akik esetleg nem útépítőmunkásként akarnak elhelyezkedni a jövőben. Nyilván némelyeket hidegen hagy a jegyük, de sokakat nem, és a fegyelmezni vagy minimális tiszteletet kivívni képtelen tanárok ezzel előszeretettel visszaélnek - ha pedig beküldöm anyukámat, hogy igazságtalanul kaptam hármast, mit tud mondani? Az osztály szava és az enyém áll szemben a tanáréval, ami nálunk nem kérdés, hogy kinek a javára fog eldőlni, és ilyenkor megértem, hogy némely szülők kisbicskával járnak fogadóórára.

Az osztály kollektív magatartására visszatérve: Van, akit sokan szívből gyűlölünk, mégis normálisan viselkedünk az óráján és megadjuk neki a lehetőséget, ahogy ő is nekünk - aki viszont úgy feleltet, hogy egyet kérdez és egyest ad, ha nem 120%-ra tudjuk az anyagot, amit meg sem tanított, mert helyette magából kikelve üvöltött olyasmiért, amire az osztályfőnöki órát találták ki, nem a fizikát, akkor az nem tudom, miért akarja, hogy tiszteljük - ettől függetlenül nálunk a legelvetemültebb fiúk sem tennének olyat, mint nálatok, de a visszapofázás, szemtelenkedés állandó azokkal a tanárokkal, akiknek az óráján 10. osztályban rendhagyó igékkel teleírt vízilovakat kell kékre színezni vagy dzsungeleket dekorálni különböző tollakkal (ez egy konkrét példa volt...).

Hogy őszinte legyek, néha én is azt kívánom, hogy csak egyetlen egyszer lenne meg a bátorságom, hogy ne hazudjak a tanár képébe az elvárásokat teljesítve, hanem például megkérdezzem, hogy mégis honnan kéne tudnom a reported speechet, ha heti három órából kettőn helyettesítés van, amit ő előre tud, mégsem szerez szaktanár helyettesítőt, ha már neki büdös a munka és inkább kiállításokra járkál.

Szóval az éremnek két oldala van, nem csak a pedagógusok senyvednek ezerrel a rossz gyerekektől, hanem a gyerekek is az alkalmatlan pedagógusoktól (meg a tulajdon osztálytársaiktól...)