Januárban derült ki hogy a 6 éves fiam hiperaktív! Hogy lehet kezelni gyógyszer nélkül? Valakinek hasonló probléma?

Utolsónak, ezt meg nem a gyógyszeripar, hanem a szcientológusok találták ki. A vitamint is ők gyártják.

Én nem ajánlanám egyébként, külföldi oldalakon olvasható, hány ember meghalt már ezektől a vitaminktól. Például a szintén szcientológus, agymosott Travolta fia, akinek szintén csak a gyógyszeripar által kitalált betegsége volt.

A hiperaktivitás létező betegség, csak mikor elnevezték nem gondoltak az egyszerű agyú népre, akiknél az aktív szó rögtön az aktivitást jelenti és a neveletlenséget, éretlenséget. És a megoldás: sport, katonai iskola.

Pszichológusok szerint a létező legrosszabb megoldás, hiszen a legtöbb sport szabályokról szól, és elsődleges probléma a hiperaktív gyerekeknél, hogy nem értik a szabályokat és épp ezért nem is képesek betartani.

Nem beszélve egy katonai suliról...

Kb egyébként olyan a javaslat, mint ha egy vak gyermek anyukájának, azt mondanátok, adjon B vitamint meg vigye mondjuk katonai iskolába, majd ott kinevelik belőle a vakságot és látni fog. Mert a vakságot a szemészek találták ki.

Ja és a kezelésről.

Azt mondják gyakorló pedagógusok, hogy ezeknek a gyerekeknek nagyon fontos a megbecsülés, hogy érezzék fontosak. És ha ezt megkapják, kezes bárányok lesznek, akiket bármire rá lehet venni. Ha a tanító néni (én őket tudom példának, de gondolom otthoni környezetben is gy lehet)bizalmat fektet beléjük, megkéri őket, hogy végezzenek el kisebb-nagyobb feladatokat-például ő viheti tanító néni táskáját, kioszthatja a feladatlapokat, elmondhatja a véleményét óra közben, gyakorlatilag nincs velük gond. és nem akarják mindenáron beszabályozni. Ha feláll és megnézi a másik gyerek munkáját,hát tegye.

Az elkeseredett dühöt és együtt mükődési képtelenséget az váltja ki, ha elkülönítik őket. Nem vesznek tudomást róluk.

Ja és Petike példához, ennél hülyébb tanmesét nem hallottam még.

Már az első mondat-két éves gyerek, aki szándékosan csokit csór a közértből...A többi meg aztán kommentre sem érdemes Ugyan már. Egy két évesnek nincs fogalmi gondolkodása, nem látja az összefüggéseket és hosszú távú memóriája sincs.

Nem hogy ez megtörténhessen vele, úgy, ahogy te leírtad.

A hiperaktív gyerek kezelése

A hiperaktív gyerekek nevelésében figyelembe kell venni sajátosságaikat. Szeretik a mozgást, a társas helyzeteket, az újdonságokat, az élményeket. Ezeknek jutalomértékük van, tehát fontos szerepet kell kapjanak a nevelésben.

Nehezen tudják visszafogni késztetéseiket, minden eltereli őket, ami nem eléggé érdekes számukra. Figyelmüket akkor tudják fenntartani, ha az ingerek változatosak, és nem túl nagy intervallumban követik egymást. Társas helyzetben jobban tudnak teljesíteni. Ennek megfelelően kell a hiperaktív gyerek környezetét és a vele való bánásmódot kialakítani.

Jól szervezett környezet

A hiperaktív gyerekek számára az a környezet a legmegfelelőbb, amely alkotó, korlátozó és türelmes. A hiperaktív gyereknek mind térben, mind időben rendezett, de rugalmas környezetre van szüksége. Legyen meghatározott helye a holmijainak, a különböző szükséges eszközöknek, a tevékenységének. Időbeosztása rendszeres, de rugalmas legyen. A nagyobbak már maguk készítsék el, szükség szerint felnőtt segítséggel, az időbeosztásukat.

Határozott szabályok

Ahogy a környezetnek, úgy a szabályoknak is határozottnak és rendezettnek kell lenniük. Következetesen betartott szabályrendszert kell a gyerek köré építeni. A szabályok nem változhatnak mindennap. Természetesen a gyerek fejlődésének megfelelően hosszabb távon módosíthatjuk, sőt módosítanunk is kell némely szabályt. Elvárásainkkal igazodnunk kell a gyerek lehetőségeihez, ezért minél kevesebb, de nagyon szigorúan betartott szabályra van szükség. A gyereknek legyen nagy szabadsága a szabályokon belül, de bizonyos határokat soha ne léphessen át súlyos következmények nélkül.

A szabályoknak kiszámíthatóknak kell lenniük, hogy a gyerek tisztán láthassa előre, milyen következménnyel kell számolnia valamely szabály megsértésekor. A következmény lehetőség szerint igazából is a tettből következzen. Állítsunk fel fontossági sorrendet, és a következmény a tett súlyával legyen arányos.

Büntetés és jutalmazás

Csak az azonnali jutalmazás vagy büntetés lehet hasznos. Az ígéret vagy fenyegetés nem ér semmit. Ehhez tartozik az „egyszer mondom” szabály. A gyerek viselkedésének befolyásolása két mozzanatból áll: ráhatás, amelynek során a gyerek a kívánt tevékenységet elvégzi, majd a jutalmazás, amely megerősíti az adott tevékenységet. A ráhatással el kell érni, hogy a gyerek megtegye, amit elvárnak tőle. Ha kétszer mondom, akkor már mondhatom háromszor is, már a gyerek fogja meghatározni, hogy mikor fogad szót.

A következmény azonnali legyen, ha a ráhatás nem éri el a célját. Hasonlóan a jutalmazás is azonnali legyen. A jutalmazásnak egyik jó módja lehet, ha a gyerek meghatározott tevékenység vagy viselkedés esetén valamilyen később beváltható zsetont kap. Így könnyebb azonnali megerősítésben részesíteni. Mint bármely megerősítést, ezt a módszert is a kiszámíthatóság és a következetesség teszi hatékonnyá.

A büntetés más gyerekekhez képest kevésbé hat a hiperaktív gyerekekre. A túl erős büntetés bénító hatású lehet, és nem várt reakciókat okozhat. Ezért nehéz ezt a nevelési módszert alkalmazni. Nem kívánt viselkedés esetén ennek ellenére szükség lehet rá mint negatív megerősítésre, amely elkerülést épít ki. A legfontosabb a büntetés azonnalisága és elkerülhetetlensége. Mértéke az elkövetett tett súlyosságával legyen arányban.

Hiperaktív gyerekek esetében a leghatékonyabb büntetés a depriváció. Minthogy állandóan mozogniuk kell, és állandóan a figyelem középpontjában szeretnének lenni, ezért a vonzó aktivitások megvonása és az elkülönítés lehet hatásos büntetés.

Feltételek alkalmazása

A gyereknek folyamatosan tapasztalnia kell, hogy tetteinek azok minőségétől függően következményei vannak. Ezért annak függvényében viselkedjünk vele, ahogyan ő viselkedik velünk. Nagyobb és értelmes gyerekeknek írásba is lehet foglalni a szabályokat. A gyerek felírja, hogy milyen elvárása, igénye, kérése van, és mi is felírjuk a saját szempontjainkat. Ezeket azután közösen egyeztetjük, és utána nagyon következetesen betartjuk az egyezségeket.

Értékelés

Mindig a gyerek tettét, és ne a gyereket magát értékeljük. Igazán csak a konkrét tett megerősítése hatásos.

Dicséret esetén az értékelésbe foglaljuk bele, hogy mi az, amit jónak találtunk. Például „Nagyon örülök, hogy uralkodni tudsz magadon, amikor Jocó kellemetlenkedik neked”, vagy „Nagyon szépen elraktad a füzeteidet, így máris játszhatunk egy kirakós játékot az asztalon”, vagy „Felnőtt módon eszel, aminek nagyon örülök”.

A negatív értékelést kerüljük el. A hiperaktív gyerek amúgy is negatív önértékelését erősítenénk meg a mindenféle ócsárlással, jelzőkkel és kritikákkal. Ehelyett konkrét utasításokat adjunk abban az esetben, amikor a gyerek valamilyen nemkívánatos tevékenységet folytat. Például „Rakj rendet az asztalodon, mert nem tudunk játszani, ha tele van a holmiddal!”, vagy „Légy szíves, halkabban beszélj, mert nagyon kellemetlen ez az ordítozás!”, vagy „Soha nem köphetsz le másokat”, vagy „Lassan menj a folyosón, nehogy elgázolj valakit!”.

Ahogy a példák is mutatták, ha a gyerek valamely viselkedése nemtetszésünket váltja ki, akkor (1) kerüljük el a gyerek értékelését, (2) igyekezzünk a gyereknek konkrétan megmondani, hogy mit kellene csinálnia, (3) lehetőség szerint tiltás helyett a megfelelő viselkedést hangsúlyozzuk.

A figyelem felkeltése

Ami érdekli a gyereket, arra kitartóan tud figyelni. Megfelelő motiváció esetén tehát nem jelentkezik a figyelemzavar. Olyan módon kell információkat átadni, ami megfelel vezető információfelvételi és -feldolgozási módjának, vagyis képi-vizuális, mozgásos.

Ha a gyerekkel közölni akarunk valamit vagy utasítást adunk, érintsük meg a vállát vagy a karját, hogy figyelmét magunkra irányítsuk. Keressük a tekintetét, de természetesen nem kell rámerednünk. Ha szükséges, ismételtessük el vele a közölteket, hogy megbizonyosodjunk róla, valóban figyelt ránk.

Megelőzés

A konfliktusokat mindig a legjobb megelőzni, mert mikor már kitört a dühroham, vagy a gyerek nem teljesítette a feladatát, sokkal nehezebb higgadtan rendezni a helyzetet.

A hiperaktív gyereknek segít, ha az időt szegmentáljuk. Előre tudatjuk vele az előtte álló változásokat, feladatokat, és felkészítjük azáltal, hogy idői közelgését jelezzük. (Pl. „Jövő héten, három nap múlva, két nap múlva megyünk az új iskolába” vagy „Két órád van a házi feladatra”, „Még egy órád van” stb.)

Csak olyan feladatot adjunk, amely nem haladja meg jelentősen a gyerek lehetőségeit. Minél konkrétabb utasításokat adunk, annál valószínűbb, hogy el tudja végezni a feladatot. (Pl. „Rakj rendet!” helyett: „Tedd a szekrénybe a ruháidat!”, majd ha ezt megtette, akkor „Tedd a polcra a játékokat!” stb.)

A hiperaktív gyerekek nagy része egyszerűen nem is tudja, hogyan kell „jól” viselkedni. Ezért fontos, hogy mindig tudassuk velük, hogy pontosan mit várunk el tűlük. Ezt sajnos nem egyszer, hanem ha kell, minden alkalommal el kell mondani, amikor abba a helyzetbe kerül. Ráadásul a lehető legtömörebben. Minél tovább magyarázunk egy hiperaktív gyereknek, annál kevesebbet fog fel a mondanivalónkból.

Forrás: [link]

Én olyan családban élek ahol a nagyobbik bátyám hiperaktív a kisebbik bátyám diszlexiás, én pedig mindkettő vagyok. Egyszerű a válasz: Semmit.

Írasd be egy magán iskolába. Pl:: Szivárvány magántanoda vagy a Gyermek Házat keresd meg (ennek gimije is van és én is ide járok). Ha van papírotok arról hogy SNI-s a gyerek akkor az önkormányzat fizeti a havidíjat (55 e. ft). :)

Itt a tanárok tudják hogy mi milyenek vagyunk, személy szerint mindenkiről tudják hogy kicsoda és milyen. Figyelnek ránk és úgy osztályoz hogy a képességeinkhez mérnek. (pl.: a gyerek iszonyatosan jó fizikából, de a biológia a gyengéje. Fizikából jobban megfogja hajtani a fizika tanár. A biológiát viszont nem fogják erőltetni.)

Én helyesen írni képtelen vagyok, így a dolgozataimban egyáltalán nem javítanak helyesírást. Se most, se érettségin. Felvételin kapok plusz 40 pontot és érettségin plusz fél órát.

Minden nehézségem ellenére előre hozott érettségin már van egy 5-ös biológia érettségim és ebben az évben teszem le az emeltet belőle, jövőre meg fizikából is leteszem a középszintet a többi érettségim mellett.

Nem kell megijedni. Semmi baja a gyereknek. A hiperaktivitás azt jelenti hogy jóval több és értékesebb a gyerek mint az átlag kocka fejű gyerekek. Egyszerre több mindennel fog foglalkozni a feje állandóan és mindig zizegni fog. :) Ez jó és nem hátrány. Nem fogyatékos vagy ilyesmi (annak ellenére hogy az állam ezt így hívja)

És könyörgök ne adj neki a ritalinból! Az függővé teszi, ugyanis drog. Mindenki azt fogja mondani hogy szedesd be vele. De ne tedd. Inkább húzd le a wc-n vagy ilyesmi. :s

[link]

jól határold be hogy a gyerek milyen típusú, mert egy rossz kezelés nagyobb bajt csinál.