Januárban derült ki hogy a 6 éves fiam hiperaktív! Hogy lehet kezelni gyógyszer nélkül? Valakinek hasonló probléma?

nem hiperaktív, csak nem köti le az ami a többieket igen. sok sport és különóra.

olyan nincs csak rámondják, mert elevenebb a többinél. sokat kell vele foglalkozni, fejleszteni. sport vagy katonai iskolába beíratni. addig meg marad az hogy lefárasztjátok, ha tudjátok.

A hiperaktivitás nem hat évesen derül ki. A különböző szakemberi vélemények is eltérnek. Különbséget kell tenni a mozgékony és az értetlen gyermek között. A mozgékony különbséget tud tenni a különböző helyzetek között,/TUD VISELKEDNI/. Az értetlen meg úgy tesz mintha nem is akarna tudomást venni a dolgokról. Az ilyen viselkedést már kiskorában kialakítja a környezete, és nem a gyermek a hibás. Vannak bevált régi módszerek amelyek nagyon hatékonyak, csak a mai, mindenáron mutasd meg magad hozzáállás nem éppen ebbe az irányba halad. Sajnos a gyereket hibáztatják, pedig a környezete tette olyanná, csak képtelenek elfogadni. A szülő nem minden esetben az előidézője, de részese a kialakult állapotnak. Amely, ott kezdődik el, amikor mulatságosnak , gyerekesnek fogadjuk el a későbbiekben nem kívánatos magatartást. A gyermek ezt fogja természetesnek venni, amely később számára is sok kellemetlenséget okoz, mint berögződött magatartási forma. Ezek a gyerekek sokszor maguk is megdöbbennek magatartásukon, de a megszokott ritmus a gyakorlat, már beidegződött náluk. Csak néhány egyszerű példa: -nem kell mindent jutalmazni, -a norma szerinti általános viselkedést kell természetesnek beállítani, - sok mindenről le kell mondani szülőnek gyermeknek azért mert értetlenül viselkedik. Hiszti ellen a meglepetésszerű, hirtelen jött, nem várt külső reakció. Csak egy apró példa: Péterke két éves korában mindig elcsórt valamit a közértben, anyja többet nem vitte magával, a gyermek saját unszolására sem. Eltelt egy pár hónap, majd a gyermek számára váratlanul bementek a közértbe, csodák csodája a Péterke megkérdezte, hogy vesz-e anyu neki csokit, nem vette le önállóan a polcról. A hiperaktív kisfiú családja sem ment el minden hová, a lakásban is feltételek voltak a magatartási formák, és a szeretném, akarom, közötti különbségek, napirendi ponton. Majd a sokadik fogadalom után a gyermek számára váratlanul megtörtént esemény, beültek egy fagyizóba. Az előzőekben hiperaktív srác alkotta meg a másik számára, hogy milyen csúnyán viselkedik, "itt így nem illik viselkedni". Igaz az ősi módszereknél a határozott fegyelmezést alkalmazták először, "testi, lelki fenyítést és megalázást" a pillanatnyi helyzet, a tartás miatt volt rendben. A hosszútávú eredményt, a kezdet és a folyamatos külső behatás hozza meg leginkább. -Egyáltalán nem kell elfogadni, de, ha mégis akkor a következetesség nem maradhat el, amit már kis korban kell elkezdeni. üdv: TENGERPICI