Mi lehet a gond? Barátnőm kisfia kiscsoportos. Már csecsemőkorában is többet sírt és nyugtalanabb volt mint más gyerekek.

Szerintem elképzelhető, hogy egyszerűen csak túl akaratos és eleven a kissrác, és azért fura nektek, mert nem volt még a családban és az ismerősi körben ilyen "rendbontó" gyerek. Egy nyugodtabb vérmérsékletű családban ugyanis teljesen megdöbbentő lehet egy igazi rosszcsont felbukkanása.

Az én kisfiam még egy kicsit fiatalabb, de nála is ugyanígy volt. Rengeteget ordított csecsemőkorában. Nem sírt, hanem teljesen magából kikelve ordított. Most a fő jellemző inkább az, hogy egész nap megállás nélkül mindenütt hatalmas felfordulást csinál, és nagyon nehezen lehet leállítani, mert nem hajlandó abbahagyni a "kis játékait". Borzasztóan akaratos. Ő sem hallgat a puszta tiltásra, 10x is megpróbálja ugyanazt és ha kell, 5 perc múlva is visszamegy a tiltott dolgot megcsinálni. Ha megakadályozom, torkaszakadtából ordít és földhöz vágja magát. Még az utcán is. Most is tele van a teste foltokkal, horzsolásokkal. Ennek ellenére egy rendkívül okos és a koránál sokkal fejlettebb kisfiú. Csak nem hajlandó elviselni a korlátokat. Nálunk nem volt még a családban ilyen borzalmasan akaratos és eleven gyerek. Ezt azért is írom, mert manapság "divat" az, hogy a túl eleven és rosszcsont gyerekeket hiperaktívnak titulálják. Pedig az ég világon semmi bajuk, csak egyszerűen nehezebben kezelhető, vásott kissrácok, akiket nem bírnak energiával a felnőttek.

Nem tudom, hogy a barátnőd kisfia konkrétan ilyen-e, ezért így látatlanban nem tudom a kérdést teljes egészében megválaszolni. De arra ügyeljetek, hogy nehogy egy makk egészséges, eleven kissrácot járassanak végül az "okos" felnőttek gyermekpszichológushoz. Mert az nem biztos, hogy hosszútávon jót tesz a lelkivilágának... De még egyszer mondom, ti látjátok és ha mégis kell, forduljatok szakemberhez.

:-)))

Ma 12.27-es válaszolónak:

Én nem te vagyok ugyan :-), de úgy látszik a kisfiunk ugyanaz :-)

Örülök, hogy felbukkant a láthatáron egy másik akaratbajnok "duracell nyuszi" is! Én azóta is alig bírok vele, totálisan lefáradok. Most altattam el, de még zsong a fejem az egész napos rohangászásoktól, hisztiktől, ablakpárkányra felmászásokról és a többi szóra sem érdemes veszélyes dologtól, amitől 10 percenként meg kell menteni. Az elmúlt két hétben nem volt olyan nap, amikor ne szerzett volna valamilyen jól látható horzsolást, vagy lila foltot az arcára, vagy a kezére, lábára. De olyat, ami első pillantásra látható bárkinek, bárhova megyünk :-). Csupa horzsolás és folt. Hát most ez van. Remélem, már olyan 2,5-3 éves korukra egy kicsit jobban lehiggadnak és szófogadóbbak lesznek...