Keresztfiam 2 és fél éves. Már lassan egy hónapja nem alszik délután, pedig nagyon fáradt és éjszaka, vagy hajnalban is fent van 2-3 órát. Mi a teendő ilyenkor?

Bármilyen furcsán is hangzik, a fáradtságnak is van olyan foka, amikor már nem tud aludni az ember. Ennek a kisfiúnak egyrészt ez lehet az egyik baja. A másik pedig az, hogy "minden kívánságát lesik", tehát valószínűleg nem szokott hozzá, hogy egyedül legyen, ezért nem tud visszaaludni, ha felébred éjjel. Valóban vannak minimális alvásigényű gyerekek és felnőttek. De nem hiszem, hogy ő is közéjük tartozna. Jó dolog, ha a szülők figyelnek a gyerek igényeire, de óriási ostobaság egy 2-2,5 éves gyerekre hagyni, hogy nevelje saját magát. Ha nem fárad el napközben annyira, hogy aludjon, akkor is legyen az ágyában, pihenjen, szöszmötöljön bóbiskoljon. Ezt csak a szülő tudja elhatározni; ha egy kisgyerekre bízzák, előbb alszik el állva, mint hogy magától lefeküdjön.

Ennyi előrelátás lehetett volna már eddig is a felnőttekben. Az újszülött sem fog úgy működni, mint egy svájci óra. A nagyobbik pedig már most azt csinál amit akar. Az anyukájuk pedig fél év múlva itt fog panaszkodni, hogy megőrül, mert pisilni sem tud elmenni a gyerekek mellől.:S

Egyetértek az előttem szólóval, szerintem is még igényli a délutáni alvást egy ennyi idős gyerek, enélkül estére „túlpörög”. Nem tudom, mennyire konzekvensek a keresztfiad szülei a délutáni alvás tekintetében, saját tapasztalatom az, hogy a kisfiam is sokszor ellenkezett a délutáni alvás ellen, de mi odaültünk mellé, és simogattuk (igen, néha negyed órán át is), míg elaludt – és nagyon jókat szunyált végül.

A sógornőméknél viszont az első gyerek még általában aludt délután, de ők csak betették az ágyba, és ráhagyták, alszik-e, így elég hamar „leszokott” az alvásról. (A 2. gyerek már szinte sosem aludt, mert egy szobában az elsővel, aki nem alszik, nem ment neki.)

Szóval meg kellene próbálni eltökéltnek lenni az alváskérdésben. (Nem bedőlni annak, hogy a gyerek nem tűnik fáradtnak – engem sokszor elbizonytalanított, míg rájöttem, hogy egy gyerek tulajdonképpen sosem fáradt, illetve sosem vallaná be. :D)

Kedves kérdező, azóta hogy áll a dolog?

Nekünk is ezt csinálja a gyerkőc (16 hónapos), hetek óta hajnalban fenn kukorékol 2 órán át, már nagyon elegem van. :(

Ő alszik napközben - 1 kemény órát. Ezt csak úgy érem el, hogy fix időben (2kor) leteszem a kiságyába, leülök mellé és fogom a kezét. Ekkor fetreng, küzd az alvás ellen, de fél óra után (!) elalszik. Fél 4 körül kel, majd 9kor letesszük aludni, 4kor pedig felébred és 2 órán át hiába simogatjuk, hiába vesszük magunk közé, csak fetreng. Ha ott hagyjuk, hogy aludjon, akkor volt már, hogy 1 órán át torkaszakadtából sírt, de akkor sem aludt el. 6 körül elalszik még egy órára. Így egy nap 9-10 órát alszik maximum összesen. Nagyon kiborító. Nálunk nem jön a tesó, azt hiszem, nem is lesz, mert még egyszer én ezt nem bírom ki. Nem lessük minden kívánságát, ha van vmi amit nem szabad, azt nem szabad, ez van, hiába hisztizik. (Pedig hisztizik, veri magát a földhöz.) Mindig is "nehéz" természetű gyerek volt, születése óta ilyen keveset aludt, de azért mindennek van határa. Ezért is kérdezem, lett-e megoldás. Én most az Alvásambulancián gondolkozom.