Hol léphet be a szülő óvodai konfliktus estén? Meddig engedjük, h "a gyerek majd lerendezi"?

Nem hiszem, hogy az ilyen gyerek szüleivel való beszélgetés sokat segíthetne, de még ha lenne is bennük erre hajlandóság, ha az ördögfiókának otthon anya mondja, azt a fiút ne bántsd az oviban, az csak olaj a tűzre szerintem. A fiad nem tudom milyen karakter, ha benne van, hogy móresre tanítsa a gazfickót, akkor tanácsolhatsz neki ilyet is, de ha magamból indulok ki, engem nem biztos, hogy abban a korban rávitt volna a lélek, hogy mást megüssek :) az is igaz engem se ütöttek meg. Én anyatigrisként viszont most már megütném azt aki a gyerekemre kezet emel, kortól és nemtől függetlenül "sajnos", mert hozzáteszem erre nem vagyok túl büszke, de más megoldás ilyen helyzetre... nem tudom van-e. De azt azért most sem bánom, hogy anyuék annak idején inkább jógyereknek neveltek, s én boldog is voltam a tudattól, hogy jó vagyok és ez a mai napig is így van. S ha észreveszed a rosszgyerek meg utálja mindig a boldog jógyereket, mert nem olyan mint ők, a "rosszfiúk"m s valószínűleg irigyek is rá. Szerintem a jógyerek akkor is boldogabb, ha kap egy bodicseket az élete során, én legalábbis ma is ezt érzem. A fiad ettől még simán lehet életrevaló. Ma már nem a gladiátorok korát éljük, bár ez is baromság, mert akkoriban is a furfanggal élők uralkodtak, szóval hosszútávon igenis a normál értékrendet képviselők viszik többre, aztán a világban felnőve lépésről lépésre ő is ki fogja alakítani a saját problémamegoldó mechanizmusait önkéntelenül is, s az meg olyan lesz, ami még összhangban van a nevelés során kapott értékekkel, de már az akkor élet követelményeivel is. Szerintem ez az ideális. Többet ésszel mint erővel - tisztelet a kivételnek, ha nincs más megoldás! Nagyon jó Anyuka vagy! :)