Hiperaktív gyermeket nevelő szülőkre miért haragszanak az óvónénik?
Állítólag nem a szülő hibája ,mégis a szülőket hibáztatják és kérik számon,mind a környezet ,mind az óvónénik,tanítónénik,még akkoris ,ha a szülő is beláttja a problémát és ő maga is keresi a megoldást.A neveléssel sem lehet sajnos a problémán teljes mértékben urrá lenni,esetleg egy kicsit könnyebbé tenni az életet.
Egyedül a témához értő pszichológusok és szülőtársak állnak megfelelően a problémához tapasztalataim szerint.
19:50-nek :
Bárcsak igazad lenne és ne létezne,mindenesetre tény,hogy vannak nehezebben leköthető,folyton mozognivágyó gyerekek.
Itthon is folyton szaladgál,felmászik mindenhová,tehát nagyon eleven,de mi idáig nem gondoltuk,hogy ez már kóros lenne,mi is csak elevennek gondoltuk,nagyon -nagyon elszomorodtunk mikor közölték az oviban,hogy nevelési tanácsadóba kell menjünk és "fejleszteni" kell a kicsit.
A sportoltatást már megkezdtük,heti 2x úszás,mikor először elvittük az edzőnő mire levette a fürdőköpenyét,gondolva úgy kell beimádkozni a gyereket a vízbe,agyerek már beugrott és el is merült,szerencsére nem mély víz van ott,de az edzőnő aalig vállalta ,azt mondta rendkívűl vakmerő a gyerek.
Ma példáúl jégkorcsolyázni vittük,délután nagyon fáradt volt és aludt több órát,ilyen is ritkán van,egyébként ha a szabadlevegőn kint játszhat és mozoghat sokkal könnyebben kezelhető.
20:40 -enek :
Ah,de jó is lenne,ha az óvónéni ennyire közelről ismerné a problémát,ő is tudná ,hogy sehogyan sem tudok a kisfiamból nyugodt gyereket "nevelni",mert ha az alaptermészete mozgékony akkor nem fog órákig elülni,az az érdekes,hogy a nevlési tanácsadójában kétszemélyes helyzetben nagyon szófogadó fiú volt,persze tudom a kétszemélyes helyzetben ilyenek ,közösségben van inkább gond.
A TE kisfiad most hány éves,milyen iskolába jártok,mivel van problémátok???
Hát én pedagógusnak készültem valaha, és kritikán aluli képzésben vettem részt, de ott ezt nagyon komolyan vették. Kicsit sem mondták, hogy kitalált betegség lenne és azt sem, hogy le kéne kötni ezeknek a gyerekeknek az energiáit. Mert legalábbis nekem nem ezt tanították erről a betegségről. Érdekes dolgokat tanultunk, de csak említés szintjén, sajnos, mélyebben nem volt idő belemerülni. Viszont felismertem, hogy egyik rokonunknak is ez a baja, ő már felnőtt és számunkra érthetetlen viselkedése teljesen érthetővé vált (és nem a leköthetetlen energiái miatt volt érthetetlen)
Kiváncsi lennék, melyik pedagógusképző lehet még ennél is gyatrább, ahol azt mondják a leendő pedagógusoknak, hogy ez egy kitalált betegség, mert a pedagógus nem akarja lekötni az energiáit ezeknek a gyerekeknek?
Lehet el kellene kezdenem becsülni az általam lesajnált oktatás színvonalát?
22:49 -es :
Nektek mit mondtak hogyan kell kezelni a hiperaktív gyerekeket?
Hangsúlyozom, én nem találkoztam még hiperaktív gyerekkel, csak azt tudom elmondani, amit az egyetemen hivatásos pszichológusok, pedagógusok elmondtak, tanulmányaik, tapasztalataik alapján.
Ők azt mondták, a hiperaktivitás lényege,hogy a gyerek nem tud előre gondolkodni, nem látja tettének következményeit. Tehát nem azért mászik fel a falra is, mert annyi feles energiája van, hogy falra kell másznia, hogy levezesse, hanem, mert ő nem érti,miért nem lehet a falra mászni és milyen következményekkel jár, ha ő mégis megpróbálja. És itt olyan példákat hoztak fel, hiperaktív gyerek, aki nyúl a pohárért és lerántja az asztalterítővel az összes cuccot, mert nem gondolja át és nem tudja kontrollálni a mozdulatát, ő egy lendülettel lekapja a poharat és dől vele minden. Egy nem hiperaktív ember, megnézi, hol a pohár, mi van körülötte, hogyan vegyem el... A hiperaktív gyerekek egyébként többségében esetlenek, ügyetlenek, ráadásul nem értik a szabályokat- tehát a legnagyobb butaság, amit elkövethet a szülő, ha olyan sportra járatja (mondván le kell vezetni az energiáit)ami szabályokra épít (foci,kosárlabda) és ügyességre. Mert a gyerek ügyetlen is, esetleg nevetség tárgyává is válhat, plusz ők azok, akik berúgják a labdát a saját kapuba és baromira örülnek, hogy gól.
Most mennem kell, majd leírom még a többit, miket mondtak.
Felnőtt korra megtanulják kontrollálni magukat ezek a gyerekek, de ez csak annyit tesz, hogy nem másznak a falra. Nyughatatlanság megmarad, illetve súlyosabb esetben az előre gondolkozás képtelensége is. Az összes ember, aki börtönben ül, legfőképp kábítószer csempészetért, hiperaktív. Mert nagyon könnyű őket bepalizni. Ő tényleg komolyan hiszi, illetve végig se gondolja, ha elvisz egy csomagot Kolumbiába, azért sok pénzt kap. és eszébe sem jut, hogy az a csomag kábítószer, a barát egy bűnöző és börtön jár az ilyesfajta csomagszállításért. És sajnos sokszor használják csalimadárnak is ezeket az embereket (ld Gyere meghalni Amszterdamba- le van írva enneka technikája)
Tehát ami számít, hogy fontosnak érezzék magukat (ezért csapódnak bandákhoz, szektákhoz)és nagyon szeretnek feladatot teljesíteni, mert ettől ők szerepet töltenek be. Azt mondta egy tantónő, hogy semmi gondja nincs a hiperaktív gyerekkel az osztályban, mióta fontos megbízatásokat teljesíthet, ő viszi tanító néni táskáját, törli a táblát, ezért nagyon hálás és nincs vele semmi probléma.
Ja igen, és sajnos a szülők többsége, tanárok "rossznak" aposztrofálja ezeket a gyerekeket, sokszor kapnak verést, mert felborították az asztalt stb és emiatt olyan súlyos állapotba kerülhetnek, hogy le kell nyugtatózni őket, ahhoz hogy kezelni lehessen őket. Ez a legnagyobb hiba, amit el lehet követni velük kapcsolatban.
Talán nagyjából ennyi.
11:56 -nak:
elszomorodtam mikor olvastam amiket írtál,hogy nagyon könnyen befolyásolhatóak,a férjemmel estéket,éjszakákat beszélgetünk át a kisfiúnkról,hogy nagyon oda kell majd rá figyelnünk,hogy jó dolgokra fordítódjék a mozgáskényszere.
Teljesen igaz az is amit arról írtál,hogy élvezik,ha megbízzák őket feladatokkal,kifejezetten igaz ez a kisfiamra,imád porszívózni,ruhákat hajtogatni,husit panírozni,örömmel teljesíti ha megkérem ilyesmire.
A rokonságban van egy fiatalember akinek már családja van és gyakran felemlegetjük,hogy milyen " rossz" :-) gyerek is volt ő,ma válogatott focista és edző,azt mesélte a minap,hogy emlékszek rá,hogy még alsótagozatos iskolásként is nagy problémák voltak vele,hogy folyton panasz volt rá,nevetve mondta,hogy lám utolsókból lesznek az elsők és a rosszakból a jók :-D,nagyon jól esett a lelkemnek egy ilyen példát látni,hogy mennyire megbízható és családszerető ember lett.MIkor ő volt pici akkor még nem igazán voltak a gyerekek nevelési tanácsadóba küldve,de nagyon emlékszem rá,hogy minimum olyan volt mint a kisfiam ,vagy mégolyanabb .
Igen elkeserítő dolog ez, még elkeserítőbb, mint az, hogy kikiáltják őket rossznak, elevennek, kezelhetetlennek.
De én azt hiszem, ha már tudja az ember mire figyeljen nagyon, akkor könnyebb a dolga.
Mert én azért azt gondolom, nem véletlen, hogy hozzácsapódnak ezek az emberek szektákhoz, bűnöző bandákhoz. Én úgy érzem ez azért van, mert egyébként az élet más területén nem kapják meg a kellő figyelmet és a bandák ezt "hiánypótolják". De ha egy gyermek egészséges környezetben nő fel, vannak perspektíváik, akkor nem történhet ez meg vele.
Mert azért ez úgy van, hogy a börtönben ülők-hiperaktívak, de nem minden hiperaktív ül Kolumbiában börtönben.
A sógorommal sincs egyébként semmi baj, csak olyan dolgai vannak például, hogy vesz egy előfizetéses mobiltelefont részletfizetésre(és mi előre tudjuk, hogy csinálni fog rajta több százezres telefonszámlát)és tényleg két hónap múlva már rajt is van a feketelistán többszázezres telefontartozásért. Most ott tart a Ausztriában dolgozik, mert így tudja törleszteni a tartozásait. De ott rendes lakása van, munkahelye, barátai. Csak ez a felelőtlenség. Meg leszállt a vonatról egy lány (régről ismerték egymást) másnap eljegyezte és kiköltözött Németországba-aztán egy hónap múlva már vége is volt az egésznek. Nekiállt például lambériázni, egy óra múlva eszébe jutott, hogy Szlovéniában dolga van, aztán két hónapig nem láttuk, jött és folytatta a lambériázást és két óra múlva eszébe jutott, hogy el kell mennie az ország másik végébe. Tehát meggondolatlan, szeleburdi mind a mai napig. De hazudnék, ha egyébként rosszat tudnék rá mondani. Persze ez is elég bosszantó és idegesítő, de nem csapódott szektához, nem bűnöző.
Vigyáznotok kell rá és figyelni rá. Meg éreztetni vele, milyen fontos ő nektek.
Hogyan ismerhető fel a hiperaktivitás?
Hogyan különíthető el mástól(eleven, rosszalkodós)?
1. mozgási nyugtalanság, túlzott cselekvési kényszer:
kezével sokat hadonászik, lóbálja a lábát, csúszkál a széken
óra közben feláll a helyéről
nem bír sokáig ülve maradni
összehangolatlan a mozgása, gyakran megsérül
hangosan játszik
szeret a figyelem középpontjában lenni
nehezen csatlakozik egy közösséghez
2. figyelemzavar
elhanyagolja a részleteket, felületes
nem törekszik pontosságra
feladatot vált mielőtt az előzőt befejezte volna
képtelen hosszabb ideig összpontosítani
könnyen elterelődik a figyelme
nincs kitartása
nehézségei vannak a feladatok és tevékenységek megszervezésében
nem figyel a magyarázatokra
nehezen hajtja végre az utasításokat
napi tevékenységben feledékeny
sokszor veszít el tárgyakat (füzet, ceruza, stb.)
3. Indulatosság, impulzivitás
össze-vissza fecseg
önmagával is szívesen beszélget
a kérdés elhangzása előtt már válaszol
impulzív - érzéseit képtelen kordában tartani
gyakran reagál indulatosan, már minimális fusztráció esetén is
gyakran szakít félbe, vagy zaklat másokat
nehezen várja ki a sorát egy csoporton belül
Azt mondták az egyetem, ha ezen tünetek többsége jellemző agyerekre, 5 éves kor felett, legalább féléven keresztül, minden környezetben, akkor beszélünk hiperaktivitásról.
Tehát egyszerre több tünet jelen van és nem csak egy-egy, illetve nemcsak otthoni környezetben, hanem oviban, nagyinál mindenhol észrevehetőek a tünetek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!