Szokott hazudni 6-8 éves kisiskolás gyermeked? Ebben a korban ez még normális?
Nem nagy dolgokra gondolok, mondok példákat. Összerágva a ceruza vége, kérdezem: ki volt, a válasz: nem tudom. Szétrámolva a szoba, az se ő volt, hanem az öccse de olyan dolgok vannak szanaszét, amit az öccse el se ér. Különböző dolgok elhallgatása, pl. feketepont az iskolából. A falevél gyűjtésről, vagy arról, hogy margarinos dobozt kell vinni egy szót se szól.
Hány éves kortól kell felelősséget vállalnia a tetteiért? Hogyan érhetem el, hogy ne hallgasson el előlem mindent?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Az a kérdésem lenne először is, hogy ez a hazudozásosdi ebben a korban kezdődött nálatok ? 6-8 évesen ?
Mert ha igen, akkor mi még nem igazán vagyunk benne, most lett 6 éves a nagyobbik. Eddig még csak kétszer kaptuk rajta hazudáson, én megmondtam Neki, hogy nem szoktam megütni, és nem is fogom, ha rosszat csinál, de ha hazudik, akkor megfogja kapni. Az első esetben meg is kapta, akkor még hirtelen voltam, nem foglalkoztam a kérdéssel, csak már utána. Szóval a másodikkor elmondtam ezt neki, és azóta nem volt. De mondom, lehet, hogy még csak eztán fog kezdődni az igazi hazudóskorszakunk ?
Azt gondolom, ha másért esetleg megütitek, vagy nagyon szigorúak vagytok, akkor fél ha rosszat csinál és az lesz, és azt elkerülendően inkább hazudik. Valahogy meg kell értetni velük, hogy a hazudásnál semmi nem nagyon lehet rosszabb.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Én is úgy látom, a sok feladat, felelősség egyszerre, hirtelen szakad rá az iskolakezdőkre. A szülőknek görcsösen meg akarnak felelni, ezért igyekeznek mindenáron fenntartani az általuk ideálisnak vélt helyzet látszatát azért, hogy otthon ne kelljen a problémáikkal foglalkozni. Úgy mondanám, "menekülnek". Annyira viszont még nem érettek, mint egy felnőtt, a tett-felelősség-következmények összefüggéseivel elméletben tisztában vannak, de még nem érzik át teljesen. Szerintem azért hárítja a felelősséget, mert képtelen elviselni a nyomását. Türelem, megértés, biztonság kell körülvegye, természetesen lehet vele sokat beszélgetni róla. Ha nem javul, akkor én is szakemberhez fordulnék.
Nem egy évtizede már, hogy ennyi idős voltam de még saját példámra is tisztán emlékszem. Egyszerűen rettegtem. Engem sem bántottak, de csalódást kelteni nem akartam, ezért hazugságokba menekültem. Miután kemény büntetést kaptam, néha következetlenül, még jobban és immár okkal féltem, ezért még többet hazudtam és a nyomás is sokkal nagyobb volt. Aztán rájöttem, hogy az élet nem csak móka és kacagás, be kell vallani mindent akkor is, ha nem kellemes. Én is hallgattam el ilyen gyűjtögetős házi feladatot, mert nem akartam fáradt anyámnak kellemetlenséget okozni. Aztán másnap reggel egyáltalán nem örült. :D Lehet, hogy nem voltam iskolaérett. De ennyi idősen ki az? :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!