Autizmus? Csak érintettek válaszoljanak!

A barátnőm fia autista, ha nem bánod, válaszolok, bár nem vagyok közvetlenül érintett.

2,5 éves volt a kisfiú amikor kiderült. Nem beszélt, ezért vitték először fülészetre hátha süket, aztán pszichológushoz, aki elkezdett gyanakodni, de mivel nem orvos így nem mondhatta ki biztosra, és a pszichológus küldte el őket egy speciális kórházba, ahol direkt ezzel foglalkoznak, és ott derült ki 100%-ra.

Azóta anyuka továbbképzésekre jár, és autista csoportokba, úszni hordja speciális foglalkozásra végtelen türelemmel. A kisfiú normál oviba jár most, az iskoláját még nem tudják hogyan fogják megoldani (vidékiek vagyunk, itt nincs annyi lehetőség).

Anyukák meg ne ijedjetek, akinek nem beszél még 2-2,5 évesen a fia!

Az autizmusnak azért nem a fő tünete a késői beszédindulás!

Kedves kérdező!

Ugyan érintett nem vagyok, de ezen a területen (Szakértői Bizottságban) dolgoztam, hátha tudok segíteni. Kérdezz!

Amit leírtál, az az én kislányomra is igaz VOLT egy évvel ezelőttig. Aztán:

-fülészetre: rendben

-Dévény Alapítványhoz: nem renyhék az arcizmai

-Nevelési Tanácsadóba: nem tudják mi a baj, de adtak egy rissz-rossz pszichológust akivel az első alkalommal összevesztünk

-BHRG Alaapítvány!!!!! Olyan verses-éneklős-mozgásterápiát állítottak neki össze, amit majdnem minden nap végeztünk vele. Azóta beszél!!!, mosolyog, barátkozik, szobatiszta, játszik gyerekekkel!!!!

-ezzel párhuzamosan a Tanulási hosszúnevű Szakértői Bizottság SNI-nek nyílvánította, és heti 4 gyógypedagógiai foglalkozást ítélt meg neki a bölcsiben, az is sogat segített

Minden fórumon rá kell mozdulni a témára, mert 6 éves korig különösebb kár nélkül behozható a lemaradás, ha erről van szó, és könnyen kiderülhet, hogy egyáltalán nem autizmusról vagy autisztikusságról van szó, hanem mondjuk egy idegi megkésettségről vagy frusztrációról!

Bátyám kisfia középsúlyos autista.

Ők is sokáig küzdöttek, jártak orvostól orvosig, hogy mi lehet a baja a kisfiúnak, mert nem beszélt és furcsa volt.

A késői beszédindulás nem feltétlenül jelent autizmust, de ha már autizmusról beszélünk, akkor minden autista közös jellemzője ez.

Bátyám kisfiának először felvágták a nyelvét 5 évesen, aztán az se segített, és mindennel együtt nagyon "furcsa" volt. Nem tartotta a szemkontaktust, nem nézett senkire, fura hangon visított, ha valami nem úgy volt rögtön, ahogy ő akarta, és ahogy nőtt, úgy alakult át az arca furcsává.

Az iskolaérettségin mondanom sem kell, hogy nem ment át, akkor vizsgálták ki komolyabban, és ki is derítették, hogy autista. Most speciális iskolába jár.

Illetve egyetemen volt egy enyhén autista fiú csoporttársam, aki tanulni tudott (hiszen fel is vették), de az élet többi dolgát nem értette, főleg nem az összefüggéseket a dolgok közt. Pl kocsival vittem haza, és közben megkínáltam egy zacskó keksszel. Ő erre szétszórta az egészet a kocsiban, és nem értette, hogy most amit csinált, az miért nem jó, illetve mit kellett volna csinálni helyette.

Máskor meg a kávéautomatánál megkérdezett egy lányt, hogy van-e egy százasa, hogy meghívhassa őt egy kávéra. Szegény csaj egy hónapig röhögött rajta, mert senki se világosította fel, hogy ez a srác beteg.

Szóval nem mindegy, hogy milyen súlyosságú az autizmus, de akármilyen is, mindig a saját kis világukba lesznek bezárva.

Előző vagyok!

Nem vagyok beszélgetős típus, nehezen alakítok ki kapcsolatokat.

2011. jan. 2. 23:46

"Szegény csaj.." Szegény a csaj mert röhögött valakin egy hónapig? Wtf? Te "normális" emberként is elég hülye vagy. :D