Hogyan tudok segíteni a gyermeknek amíg megérkezik a szakértői vélemény?

A szülők várják a szakértői vizsgálatot, mint a Messiást, de elárulom, hogy utána sem fog történni semmi.

Leírják, hogy mi a gond, hogy kéne kezelni, és hogy kapjon fejlesztést.

Sajnos elég kevés tanár hajlandó ezzel foglalkozni, inkább hárítanak, hogy ők ezt nem tanulták, inkább vidd másik iskolába. Másik iskola meg nem fogja átvenni, mert ők sem tanultak róla. Speciális iskola meg nincs ilyesmire.

Az állami fejlesztés meg vagy lesz, vagy nem, de nem egyénire gondolj, hanem csoportosra, ami általában nem sokat szokott érni. Gyakorlatilag semmi kontroll, a gyógypedagógusnak nem kell felmutatni semmit, nem ellenőrzi senki, nincsenek érdemjegyek, nincs tanmenet.

Szóval azt teheted a gyermekedért, hogy keresel magánban egy gyógypedagógust és egy gyermekpszichológust, és megvizsgáltatod vele. Ha találnak valamit, akkor meg hord magánban fejlesztésre.

A szakértői vizsgálatra eleve éveket kell várni, olyan hosszú a várólista.

Részben igazad van 21es, de ha szakszolgálathoz mész BTMN papírért, nekik 30 napos határidejük van. A szakértői bizottságnak nincs korlátja a várakozásra.

BTMNre szokott lenni csoportos fejlesztés, ami tényleg nem ér semmit legtöbbször magatartásgondnál. Mivel itt oviban nem volt gond, talán csak valami tanulási zavar bolondítja meg a gyereket, mert szorong miatta. Nagyon remélem, hogy ez..A fizetős fejlesztés is olyan, mint a szakszolgálatos, talán egy-két esetben tér el(autiknál symbonak van füzete pl), de egyébként ugyanazt a nem túl sokat érő dolgot csinálják.

Nem lehet komoly baja a gyereknek, ha oviban nem voltak gondjai.. ez szerintem tanulási probléma miatti viselkedészavar lesz, nem vele született. Persze autinak vagy adhdsnak látszik elsőre, de olyan nincs, hogy oviban náluk ne legyen gond, hiszen születnek vele.. vagy ha mégis, akkor szeretném kérni az ovi elérhetőségét, mert valami remek óvónő van benne:)

Nem akarom nagyon letörni a kérdezőt, de a fejlesztések nem érnek sokat, csak enyhe tanulási probléma esetén, és akkor is hónapok alatt javul a dolog. Minden más esetben évek alatt hangyányi javulás, és azt is inkább az idő okozza, mint a tényleges fejlesztés. Nem csak azért, mert államiban szrok vannak, hanem mert nem tudnak agyi elváltozást kívülről átalakítani rendessé. Mintha a gyerek keze hiányozna, csak egy terület máshogy működik az agyában, és az bizony olyan marad egy életre. A legnagyobb hatást gyógyszerek váltják ki, de azt nagyon kevés gyerek bajára írják fel és nem is feltétlen hatnak.

A gyereked ilyen lesz/marad, ha nagyobb a gondja, ha csak szorongás váltja ki, mert valamiben ügyetlenebb, azon lehet csak változtatni. A hármas alsóban rossz jegy, pláne a főtárgyakból.

Egyébként jól hall?

Én treníroznám, előre mesélném mi fog történni, szereznék neki napirendet, átbeszélnénk mit fog csinálni melyik órán, reggel bemegy köszön, mindig lassú legyen a folyosón, eljátszanánk néhány helyzetet, mondanám, hogy jelentkezzen sokat, ha tudja, és.. megkérném a tanárt engedjen neki valami stresszkezelő játékot, de inkább ráadnék valami karkötőt, amit babrálhat, ha feszült, illetve verset a legkönnyebb úgy tanulni, ha lerajzolja soronként/két soronként, majd kép alapján mondja, de van, akinek mozgás közben jön be a tanulás.

Rajzolásnál is feszült volt, meg ovis kézművesnél? Szerintem nagyon stresszel, szorong a tanulós helyzettől, vennék neki ovisoknak iskolafelkészítő füzetet(az könnyű), és ha megcsinálja időre, kapna valami jutalmat. Így több ideig fog egyhelyben ülni feladatozásnál és javulni fog a feladatokhoz való viszonya. Mindenki szeret könnyűt csinálni.

Illetve vennék ilyen highlightsos(menj libribe) rejtett képek füzetet, az korosztálytól függetlenül szórakoztató és olyat játszanék vele versenyre. Ő is kap egy oldalt, én is, vagy akár tesókkal megosztva. Ez figyelmet fejleszt és részletlátást, csak be kell karikázni az eldugott dolgokat, pl a gyerek karja egy kar, de egyben baseball ütő is, ilyen viccesen vannak megrajzolva.

Tudom, hogy tele vagy reménnyel, meg menőn hangzik, hogy fejlesztés, terápia.. de ezek csak játékok, amiket játszanak és hónapok, évek, mire hatnak, és akkor sem leginkább az, hanem az idő.

Beszéljetek nagyon sokat arról, mi lesz másnap, apró részletekre lebontva, és vegyétek előre az iskolai anyagot, hogy tudja, mi lesz, hogy kell megoldani, mik a megoldások. Hogy legyen sikerélménye! Beszéljétek át kivel van jóban, ki milyen gyerek, kinél van esélye barátkozni, ki milyen tanár, ki mit vár.. egyedül nem boldogul, segítség kell neki, és ez elsősorban te vagy. Azért a szakszolgálatot keresd fel, beírod a google, hogy x megye szakszolgálat és kidobja, felhívod, elmondanak mindent, BTMN státuszt szeretnél a gyerekednek, mert mióta iskolás, gondjai vannak, nem figyel annyira és nehezen tanul pl verset és nehezebben illeszkedik be, talán frusztrált a sok kudarc miatt, oviban nem volt gondja. Az utolsót mindenképp mondd, mert azzal kb kizárod az auti/adhd diagnózist és nem küldenek át megyeire.

Egy adhds vagy egy autista oviban is problémás, ott alig van keretrendszer sok a gyerek és káosz van, sok az inger, a kézműveskedéshez meg rengeteg türelem kell és ügyesség, figyelem.

A suli nyugis, az autik élvezni szokták az órákat, az adhdsok kikészülnek még jobban.

"Nem lehet komoly baja a gyereknek, ha oviban nem voltak gondjai.."

Autista lányom "tökéletesen" funkcionált oviban, holott egyáltalán nem enyhe eset. Viszont az oviban nem voltak elvárások, mindent rájuk hagytak, legyintettek minden furcsaságra.

Mivel a testvér oda jár még, továbbra is rálátok az ovira, most is van olyan gyerek a csoportban, aki biztosan érintett, mégse szűrik ki.

Nálunk suliban "borult a bili".

Egyébként meg születésétől fejlesztésre jártunk, ami rengeteget segített, hiába nem "auti specifikusan" kapta. A korai fejlesztésnek köszönhető, hogy eleve integrálható.

Ezzel véletlenül se azt mondom, hogy a kérdező gyereke autista, semmi hasonlót nem látok bele a leírásába.

Csak arra írtam, hogy nem, nem biztos hogy oviban kiderült volna a "baj".

A szülőknek igen, mi is tudtuk, hogy nem átlagos, hisz kínlódtunk napról napra, fejlesztésről fejlesztésre valódi diagnózis nélkül, hiába látta ezer orvos, de a közösség iskolában észlelte igazán, hiába mérséklődött minden látványos tübete addigra. Az iskolai kötöttség kihozta a különbözőségeket.

21-es vagyok 2 sni-s gyerekkel. Köszönöm szépen a 0 százalékot. 13 éve benne vagyok a rendszerben, tudom, hogy miről beszélek. Várjátok akkor csak a csodát. Aztán 10 év múlva térjünk vissza a témára.

A Szakértőiben leírják hogy mi a baja, amit nagyjából te is tudsz.

A fejlesztés meg 8 fős csoportokban zajlik. Már ha egyáltalán találnak szakit.

Semmit a világon nem ér.

Ugyanazt csinálják a magánban is? Hát, kétlem. Mi jártunk 2 különböző szakemberhez is. Az egyiknél kint ültem a folyosón, és hallottam, mit csinál vele a hölgy. Felmérte, hogy neki mi a problémája, és ahhoz mérten állította össze a feladatokat. A csoportos fejlesztésen meg mindenkivel ugyanazt csinálják, akármi a gondja.

A magán logopédusunk 3 alkalom alatt kijavította a fiam "r" hangjait, míg a lányomnak az oviban 2 év alatt sem sikerült.

Persze nem mondom, hogy minden magán fejlesztés szuper, de akkor nyilván nem fizetek érte. Az óvodai/iskolai fejlesztésen nem nagyon van választásod. Azt kapja, akit kap, már ha van bárki, aki ki tud járni.

Sok ilyen ismerősöm van, és higgyétek el, hogy nagyjából mindenki ugyanerről számol be.

Az elmélet az teljesen más. Jaj, de jó, van papírja, tudjuk mi a baja, majd az óvó néni, tanító néni ehhez mértem fog vele foglalkozni. Majd felébredtek, és rájöttök.

Nem kell várni a messiást, nem jön el. Kezd el hordani szépen magánban a gyereket, ha azt akarod, hogy bármit fejlődjön.

Szerintem is magán úton kéne kivizsgáltatni, először is pszichológus. A másik, hogy valóban nem túl jó, ha a gyerek egy közepes átlagot teljesít a későbbi felvételi tárgyakból, a készségtárgyak nem érdekesek, sose azzal nézd az átlagot, ha már erről van szó.

Valamiféle idegrendszeri éretlenség lehet egyébként, és a helyedben már hónapokkal ezelőtt elvittem volna magán kivizsgálásra, az állami az ugyanúgy halottnak a csók, mint amikor elmész szakrendelsre, és látszatrendelés van. Nagyon kevés az a terület, ahol tb alapon ér is valamit valami..

"Viszont az oviban nem voltak elvárások, mindent rájuk hagytak, legyintettek minden furcsaságra."

Bár így lett volna.. Milyen oviba jártatok ti? Nálunk ment a "miért nem eszik rendesen mindenből? Ez a gyerek nem, hogy nem alszik, de nem marad csendben két órát az ágyon feküdve, amíg a többiek alszanak! Nem vesz részt minden kézművesen! Nem akar virágot ültetni, mert földes lesz a keze és fujjogott a gilisztára, ami hasznos állat! Meglökte Sárikát a sorban, mert előre akart tolakodni! Nem veszi fel magától a ruháit, mikor mondjuk, helyette játszik! Nem akar bejönni az udvarról minden alkalommal, volt, hogy elszaladt, hogy még játszana! Nem megy ki pisilni, ha mondjuk neki! Át akar öltözni, ha leöntötte magát, akkor is, ha csak kicsit.. !

Hú, mennyi ilyet hallgattam, a legkisebb apróságra, monitorozták a gyerekeket. Tudom, hogy nem csak nekem mondták, mert más csigát dobott a pocsolyába, lehúzta az egyiket a libikókáról.. mindent tudtunk, minden rosszat, mindent megjegyeztek és felhoztak, naponta volt egy két dolog. Mivel minden csoportnál láttam anyukákat beszélgetni és kaptam el ki mit nem evett, hova nyúlt, mit vett el, hogyan aludt, miben volt ügyes/ügyetlen, mit nem akart mondatfoszlányokat, azt hittem minden ovi ilyen.

Hisz suliban és játszón is ez van, az emberek figyelik a gyerekeket.

Amúgy a logopédia más, de én auti/adhd/kevert spec. fejlesztésre láttam rá(hallgattam), és hát.. lehet nálunk pont olyan, hogy mindenkinek csak kicsi kellett, az enyhéknek való dolgokat, de az volt a szint, amit államiban hoztak, mint amiket magánban is. Talán mert nem volt olyan, amit nem tudtak, csak normálisan viselkedni feladatvégzésnél.. vagy mert a többi csoporttársa is inkább viselkedésben tért el.

Elhiszem, hogy tanulási/mozgási/beszédproblémáknál más, de viselkedésproblémáknál nem más, hanem ugyanaz.