A nevelési tanácsadóba mit tudnak vizsgálgatni?!

A gyerek korának megfelelő testi, lelki, idegi fejlettségi fokát.

A szülői nevelési módszereket, attitűdöt.

Megvizsgálják, hogy mi lehet az oka a viselkedési problémáknak; tanulási nehézségeknek, stb., és azokra kínálnak lehetséges megoldásokat.

“Vannak helyzetek, amikor a szülő úgy érzi, hogy gyermekével kapcsolatos nehézségek meghaladják erejét, vagy nincs megfelelő eszköze a problémák kezeléséhez.

Ilyenkor érdemes pszichológus, gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus segítségét kérni.”

[link]

"A szülői nevelési módszereket, attitűdöt."

Na, ezt pont nem.

Amikor nekem is mondták először, hogy vigyem el a gyereket a nevelési tanácsadóba, akkor azt gondoltam, hogy majd ott elmondják, hogy rosszul nevelem a gyereket. Ez kb. olyan, mint amikor a nőgyógyászatot Nővédelmi Központnak nevezik. Az sem a bántalmazott nőkért van.

A Nevelési Tanácsadóban pszichológusok és gyógypedagógusok vizsgálgatják a gyermeket, hogy megvannak-e az életkorában elvárt képességei. Közoktatási intézmény, az óvodai/iskolai beilleszkedést hivatottak segíteni. Tehát ha egy gyerek még nagyon kicsi, vagy valóban pszichológiai segítség kell, akkor nem kell oda menni. Itt leírják, hogy a pedagógusok hogy kezeljék a gyereket, és kiírnak neki fejlesztéseket. Ami leginkább kontraproduktív, mert:

1. A legtöbb pedagógus nem tanult semmit a problémás gyerekek kezeléséről, ezért megijednek tőle, és a gyerek nem hogy nem kap segítséget, de inkább mindenhonnan elutasítják majd, mondván, hogy nekik nincs erre képesítésük.

2. A kiírt fejlesztések csoportban zajlanak, sokszor a tanóra kárára, szóval állítom, hogy nem ér semmit, sőt, néha még árt is, ha a matekot neked kell otthon a gyerekkel bepótolni. (Tudom, elvileg nem lehet tanóráról kivinni a gyereket, de sok ilyet hallottam.)

Magatartászavart, rossz nevelési módszert nem tudnak kiszűrni.

Tudom, hogy a pedagógusok sokszor azért küldik oda a gyereket, de gondoljuk végig. Mikor viselkedik rosszul a gyermek? Amikor unatkozik, amikor nem rá figyelnek, amikor feladat van, amikor zavarja a körülötte lévő többi gyerek.

Egy ilyen kétszemélyes helyzetben a felnőtt csak vele foglalkozik, csak rá figyel. Általában a gyerek azért tisztában van vele, hogy ennek tétje van, tehát együtt fog működni, és nem lesz más gyerek, aki zavarja őt.

Észre tudják venni, ha valami tanulási nehézsége van, figyelemzavar, diszlexia, szellemi fogyaték stb. Nem fogják észrevenni, ha szociális beilleszkedési zavara van, vagy ne adj Isten tényleg rosszul nevelik. A figyelemzavar nem alakul ki nevelési hiba miatt, hiába is ez a közhiedelem.

Én érintett szülőként azt mondom, hogy ez a rendszer teljesen megbukott, szóval inkább ne vigye oda senki a gyereket, ha jót akar. Keressen fejlesztést magánúton neki. Az iskolai fejlesztés nálunk úgy nézett ki, hogy 1.-től 8. osztályig beterelték a gyerekeket egy gyógypedagógussal. Mindegyiknek más baja volt, egyiknek logopédus kellett volna, másik diszlexiás volt, harmadik figyelemzavaros stb. Aztán megkapta a gyógypedagógus, hogy ne, kezd velük valamit. Nálunk volt, aki próbálkozott, de a legtöbben inkább nem. Ők is tudják, hogy nevetséges az egész.