ADHD-s gyermekednél hogyan tudtad elérni, hogy figyelmesen közlekedjen?

Sajnos én is ebben a cipőben jártam. Kivártam, amíg úgy láttam, mehet. Ez pedig a középiskola első osztálya volt. Addig hoztuk-vittük, ha együtt mentünk, sulykoltuk a tudnivalókat, néztem, hogy mit csinál, körülnéz-e, stb. Belejött, de mindig féltem. Pedig már 18 éves. :))))

Én gyerek oldalon voltam, én diagnosztizált vagyok, szüleim valószínűleg szintén azok (apám 99% de ő nem akarja a diagot) de nálunk is a sulykolás vált be, illetve a távolról figyelés. Értsd: elengedtek mert el akartam menni, de 200-300 méterről figyeltek, hogy minden rendben-e. (Ez főleg kicsiként) majd szépen beépült az életembe az összes dolog, hogy nem léphetek le sehonnan anélkül hogy szétnéznék (mindenhol ahol változik a burkolat, ott szét kell nézni alapon) de ennek ellenére lassan diplomát szerezve is megesik, hogy néha-néha úgy lépek le az útra hogy szét se nézek… :( Egyetlen szerencsém hogy ezt rendszerint kisutcákban játszom el, ahol annyira nincs forgalom, igaz egyszer 16 évesen főúton pont jöttek is és hajszálon múlott a baj. De sulykolás, játékos “szabályok” működhetnek elég jól :)