Miért nem fogadják el a családtagjaim az aspergeres gyerekemet?

"Több gyerekem van, nem fogom elhagyni a férjem, mert a többi gyerekkel normálisan viselkedik."

Hja, hát akkor ne is, jó az így. Nem is értem, mi a problémád

Szerintem ez tök normális(bocs).

Vannak olyan dolgai, ami miatt kevésbé tolerálják, másnak ez annyira nem gond, nekik igen, egyéni preferencia. Nekem nem tudja beadni azt sem senki, hogy egyformán áll a gyerekeihez, ovi óta látszik, hogy melyik gyerekkel milyenek. Van, aki a csendes, visszahúzódó gyereket nem bírja, van, aki a videójátékos mainstream gyereket, más az okoska típust, más a verekedőst, más a konfliktuskerülőt, a csinit, a nem csinit.. minden bajuk van a szülőknek a gyerekeikkel, ami normális(fordítva is), mert nem lehet mindenkit kedvelni. Attól még szeretik, csak nem élvezik annyira a társaságát. Minimálisra kell venni a találkozókat, de ezért hülyeség kapcsolatot megszakítani, ha te is szólsz rá akkor tudod, hogy vannak kiborító dolgai, felnőttként meg tudod, hogy mindenki más mértékben borul ki ugyanattól. Én pl nem bírom a takonyevést, más meg nevetgélve legyint rá. Én jobban szeretem a konfliktuskerülő lassabb, visszahúzódó gyerekeket, más meg nem így van vele. Könnyebb együttérezni hasonló értékrendűvel, ezt látod szerintem. Én a hangos gyerekeket sem kedvelem annyira, ellenszenvet vált ki bennem, így ezt is nehezebben tolerálom.

Szerintem lépj túl ezen, mindenkinek vannak megjegyzései, ha ellenszenves dolgokat sokszor tapasztal, főleg gyereket szólnak meg nevelő célzattal, hogy vegye már észre magát. Illetve sokan ki vannak élezve "másságra", és arra jobban ugranak, jobban frusztrálja őket, de ettől nem rossz emberek, csak nem pókoktól "undorodnak", hanem bizarr viselkedéstől.