Óvónő szerint nem ADHD?

Max elvinném magánúton is, hogy erősítsék meg a diagnózist (vagy az ellenkezőjét).

De nem az óvónő kedvéért, hanem a magunk megnyugtatására, hogy a gyerekem a legjobb fejlesztést kapja. Az állami rendszerben úgysincs bizodalmam.

Előfordulhat, hogy igaza van, mert sok gyereket lát, jobban észreveheti az eltéréseket. Ezért megér egy kis utánajárást. Ha van rá idő és pénz, vidd el magánba felülvizsgálatra. Ha nincs, akkor beszéld meg az óvónővel, hogy kérjen az ovi majd felülvizsgálatot.

Mindenképp magyaráztasd el vele, hogy pontosan miből sejti ő az autizmust. Egyrészt hogy kiélhesse a fontoskodását és lenyugodjon (ha csak erről van szó), másrészt hogy legyél képben minél több részlettel, ha tényleg igaza lenne.

Azért az nem mondható, hogy az óvónő nem szakember. Hát szerintetek akkor micsoda?

Nyilván a szakszolgálatnak vannak megfelelő eszközei meg még részletesebb tudásuk, de azért az óvónő sem teljesen inkompetens. Szigorlatozni is kell a pedagógusképzőkön a differenciált nevelési igényekkel kapcsolatos tárgyakból és pszichológiából.

Tanító vagyok, nekem egy gyereket azzal küldtek a vizsgálat után vissza a szakszolgálattól, hogy kiemelkedő matematikai logikai képességeket mutat. Hát, mi nem igazán ezt tapasztaltuk, erősen diszkalkuliás jegyeket is mutatott. A szülő is kiakadt a szakszolira. Elvitte magánba, kiderült, hogy enyhe értelmi fogyatékos és diszkalkuliás a kicsi.

"Auti gyerekem van. Ez a diagnózis bezár minden kaput. "

Részleteznéd? Tényleg érdekel. Enyém is az, de még kicsi. Nemrég kapta (8 évesen), sokáig félrediagnosztizálták (szakszolgálat például), de egyelőre csak előnyét érzem. Végre annak kezelik, ami. Nem figyelemzavarosnak, nem értelmi fogyatékosnak, nem viselkedészavarosnak. Végre értik, hogy "csak" az a baj, hogy ő "máshogy van huzalozva". Nem hülye, nem bunkó, nem neveletlen, nem mi rontottuk el, hanem ilyen és kész. Több fejlesztést kap, több figyelmet, segítik és dicsérik.

"az úgy elég fura, hogy kapok egy diagnózist, és okosabb legyek annál, aki adta"

Ebben alapvetően igazad van, de azt mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sajnos elég sok a félrediagnosztizálás. Én biztosan kérnék másodvéleményt, ha egy pedagógus (akinek ha hem is ez a hatásköre, de mégis van rálátása és tapasztalata) jelezné, hogy ő mit lát. A gyerek érdekében fontos ez elsősorban amúgy is.

15!

Mindent több hónap,vagy több,mint egy év elintézni.

A bölcsi 15 hónapnyi utánajárás volt,mire felvették. Pedig dolgozunk mindketten a férjemmel. Nem beszélt, pelusos volt, nem kellett a bölcsibe. Pedig minden szakember adott papírt,hogy mennie kell. Végül a jegyző segített.

Az ovi még el is ment úgy-ahogy..

De az iskolát elintézni kész rémálom volt. Mindenképp az óvónők és a gyógypedagógus a város legrosszabb iskolájába akarták,hogy adjam. Az egy putri. Szó se lehetett róla, hogy oda adjam,olyan környezetbe. Mikor tavaly is drogot árultak az osztályban..

Sajnos kell oda a létszám, mert normális szülő már nem adja oda a gyerekét érthető okokból.

Több hónapnyi rohangálás,kérlelés,levelezés,személyes megjelenés 66x,mire sikerült a kinézett suliba bejuttatni.

És még akkor is keresztbe tett a Szakszolgálat. Nem akarták a befogadó nyilatkozatra a papírt kiadni.

Szóval huzavona minden. A többi iskola az első telefonhíváskor már elutasított minket úgy,hogy nem is látták a gyerekemet!!

Amúgy a lányom 120-as IQ-val rendelkező Asperger szindrómás kislány. Hihetetlen okos,csak szenzorosan nagyon érzékeny és szociálisan nagyon gyenge. De problémamentes!

Most voltunk kontrollon a pszichiáternél. Az iskola makulátlan jellemzést adott róla. Semmi baj nincs vele.

Ez annak köszönhető, hogy rengeteget foglalkoztam vele,és 20 hónapos korában már vittem a Szakértői Bizottsághoz. Onnantól kap fejlesztést. Most lesz 8 éves. 6 éves korától ír-olvas pl.

De HIÁBA okos,hiába mondod bárkinek,hogy nem lesz baj,ha abba az iskolába megy. Nem hiszik el. Csak a papír számít. A diagnózis. És semmi más.

Na kb erre gondoltam. Ha még kérdésed van,kérlek, privátban írj. Nem akarom szétoffolni a kérdést.

19, túl korán ezért nem szabad diagnosztizálni, csak az egymi szintű eseteket.

Egyrészt rengeteget változnak. Az autisztikus tünetek a többségnél szimpla idegrendszeri éretlenség, megkésett fejlődés okozza.

Másrészt ha megoldott a magánúton való fejlesztés, akkor többet ér vele. Harmadrészt amíg nem jelent "kód nélkül" problémát az intézménynek, akkor nincs is szüksége az SNI besorolásra, még ha bno-ja van is.

Nyilván, diagnosztizálás nélkül nincs emelt csp, gyes és gyod, ingyenes ovis, 50 %-os iskolai étkezés, de valamit valamiért.

De így kisebb a félrediagnosztizálás esélye is.

Nekünk is csak iskolásként lett diagnózis, mint a 15-ösnek. Előbb is tudtuk, hogy valami nem kerek, de egyrészt nem a ped.szakszolgálattal deríttettük ki, mert az behatárol, másrészt határeset. Nem vittük bölcsibe, ovit később kezdett. Mindent megtettünk, hogy felzárkózzon, így ovira már nem is volt annyira fura, nem bukott ki. Iskolában is csak azért léptünk, mert egy remek helyet sikerült találnunk, ahol nem teherként tekintenek rá és az emelt fejlesztés érdekében vittük tovább, így most kapja ott is ezerrel. Középiskolában ugyan még jelenthet majd gondot, ott még nem járunk