A problémás testvér elveszi a másiktól az időt és a figyelmet. Mihez kezdjek?
3 éves ikreim vannak, az egyik idegrendszere éretlen, nemsokára elkezdjük a kezelést. Az a baj, hogy mivel ő kezelhetetlen, a testvére pedig egy angyal, egész nap vele kell foglalkoznom, sokkal többet beszélek hozzá, veszem fel, fegyelmezem stb, mivel róla tényleg nem vehetem le a szemem.
Nagyon sajnálom a testvérét, mert nagyon nagy igényem lenne rá nekem is, hogy csak vele foglalkozzak, szeretném bepótolni a kimaradt játékokat stb. Amikor a férjem itthon van, elmegyünk kettesben az egészséges gyerekkel ide-oda, de úgy érzem, hogy ez nem elég, hiszen a nap többi részében csak szemmel tartom, nem tudok vele külön minőségi időt tölteni, mert a másik gyerektől nem lehet.
Mit tennétek a helyemben?
Nem tudom, mit tennék...Viszont megértelek. Mi nem vállaltunk a beteg gyerek után újabb babát.
De te egyszerre kaptad őket...Talán fizetett szaksegítség néha nem lehetséges?
Az a baj, hogy az nem helyettesíti az anyát...
Sajnálom, sajnos ez van. Nagyon nem tudsz semmit tenni, max. amíg valaki, apa pl. foglalkozik a problémassal, addig te tudsz a másikkal minőségi időt tölteni csak kettesben.
Ekkora gyerekek esetében már fel lehetne fogani valakit, aki nap közben pár órára átvállalja a problémás gyereket, mert ez a helyzet idövel oda fog fajulni, hogy a másik gyereknek meg komoly pszichikai problémái lesznek amiatt, ha ennyire háttérbe szorul.
Meg az apának is sokkal többet kellene részt venni a gyerekek körüli teendökben - a fejlesztésre szoruló és az egészséges gyerek esetében is. A problémás gyerek ne csak a te feladatod legyen, márcsak azért sem, mert egy idö múlva te is belebetegedsz a helyzetbe.
Szerintem a legfontosabb, hogy ne emészd rajta magad. Amit lehet tedd meg és ennyi.
Itt a fórumon néhányan úgy válaszolnak, mintha azzal, hogy leírják hogyan kellene csinálni, minden cukormázassá is válna.
Vagy lelki beteg lesz tőle a másik gyereked vagy nem. Amit lehet tegyél meg, de utána azzal teszel a legjobbat, ha nem emészted még pluszba magad rajta.
Engem pl. nem zavart az, hogy oviba kellett járnom sokat, amíg anyum egyszer el nem mondta, hogy ettől neki milyen bűntudata van. Onnantól nagyon rosszul érintett és hetekig sírtam minden nap az oviban mikor a többieket elkezdték elvinni.
Nagyon jó anya vagy akkor is, ha nem tudsz tökéletes körülményeket teremteni a gyerekednek. Simán lehet így is boldog élete.
köszönöm, hogy feltetted a kérdést.
Nekem is ikreim vannak, csak még kicsik( fél év alatt), de màr most ezt érzem.
Félek, hogy îgy marad.
Azzal nyugtatom most magam, hogy mindenkit igény szerint szeretek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!