Amennyiben 16 éves korig kötelező tanulni, ám 18 éves korhoz kötik a munkáltatók a munkába állást, mit lehet tenni az iskolába nem járó 16-17 éves gyerekkel a szülőnek, köteles eltartani?

Két látszólagos ellentmondást vélek felfedezni:

- vélelmezzük, hogy a gyereknek 18 éves koráig eltartásra szorul, de a világos semmit nem befolyásol, hogy a gyerek tanul-e vagy sem. Sőt, feltehetően a szülőnek kevésbé költséges, ha nem kell a taníttatására is költeni. De a lényeg, hogy az, hogy a gyerek dolgozik vagy tanul, teljesen irreleváns abban a kérdésben, hogy el kell-e tartani, kivéve ha annyira jól keresne, hogy ez evidens

- amennyiben a gyerek dolgozni szeretne, 16 éves korától megteheti. Ha a munkáltató 18. betöltött évet írja elő feltételnek, akkor keres másik munkáltatót

16 éves kortól lehet dolgozni.

Az, hogy az adott munkahelyen az adott munkakört csak 18 év felettivel lehet betölteni, ez egy dolog. Keresni kell másik állást.

Köteles 18 éves korig eltartani a szülő a gyereket, ha iskolába jár, ha nem!

18 évet betöltve viszont kiteheti a szűrét, ha ilyen mentalitású a család vagy terhet jelent az eltartása. Az más kérdés, mindezt, hogy lehet megvalósítani. Számtalan ilyen eset fordul, fordult már elő, ahol a szülők kénytelenek eltartani a "hülye, lustagyereket". A kényszer nagy úr!

Legjobb megoldás talán az lenne, ha kiderítenétek, mi okozza a problémát, miért nem jár iskolába. (?) Pszichológus, pszichiáter segítségét kellene kérni! Hozzátenném, 18 éves koráig a szülők joga eldönteni szüksége van-e a kezelésre a gyereknek vagy sem, 18 éves kora felett viszont már önállóan ő dönthet, akar-e kezelést, segítséget vagy sem, akkor a szülő már nem dönthet felőle, ill. felette!

16-18 éves kor között lehet dolgozni. Ennek viszont speciális feltételei vannak! Az egyik, amely miatt kevés munkáltató alkalmaz 18 év alattit: A törvény alapján a fiatal munkavállaló kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére nem kötelezhető. Habár arra lehetőség van, hogy 18 éves kora után vagy az aktuális tanulmányai befejezése után, újra felülvizsgálják a kártérítést vagy sérelemdíjat egy éven belül. Ezért a legtöbb munkakör igényli a felelősségvállalást, így a 18 éves kor betöltését.

Jellemzően azon cégek alkalmaznak 16-18 éveseket, akik lehetőséget látnak a kedvező (olcsó) munkaerőben, illetve azok a cégek (leginkább multik) akik lehetőséget látnak abban, hogy a fiatal 18 éves kora után is ott marad a cégnél. A megszokás nagy úr! - szokták mondani. Aki megszokja a munkáját, gyakran nehezen válik meg tőle, vált újra, így alacsony a fluktuáció. Amikor pedig azt tapasztalják, hogy a megszokott állásukban, munkahelyükön 18 éves koruk után béremelést kapnak, másfajta, komolyabb elbánást kapnak, úgymond teljesen felnőttként bánnak már velük, egyenrangúak lesznek a kollégákkal, ez inspirálja a fiatalt a maradásra. Ilyenkor szoktak számukra (orruk elé dugni) egy életpályamodellt, amelyben felvázolják, miért jár jobban, ha marad, mintha kilépne. "Itt biztos helyed van! Itt biztosítva van a fix havi béred, a megélhetésed! Itt biztosítva van a jövőd!..." Sok mulitnál nagyon profin nyomják ezt! Felépítik lépésről, lépésre, már a első munkanaptól csapattréningen, egyéni ösztönzéssel "hülyítik" a dolgozókat, nagyon profik a röghözkötésben! 18 évet betöltve a béremelés megsem közelíti a versenyképes béreket. Az emelés a diákbérhez képest több, amit pozitívumnak él meg a fiatal, ám nem annyi, mint kereshetne más, új munkahelyen. De ennek ellenére az agymosás megteszi a hatását, illetve a "Megszokás nagy úr!" szituáció és sokan maradnak a cégnél.

Megjegyezném, ha nem jár iskolába, ám nem is dolgozik a 16 év feletti, abban az esetben magánszemélyként fizetni kell utána a havi TB járulékot! Különben nem kap államilag finanszírozott egészségügyi ellátást!