Mit tegyek, hogy elmúljanak ezek a dühkitörések a lányomnál?

Van egy 3 éves kislányom. Mindig is úgy másfél éves kora óta akaratos öntörvényű gyerek volt. Amióta 2 éves kora körül elkezdett beszélni kezdett rosszabbodni a helyzet. Sajnos somnident aláírom elrontottam a nevelésében hiszen a nemet nagyon nem akarja elfogadni. Korábban is vtak durvább dühkitörései (pl fürdésnél, vagy ha vmit nem akart vagy ha vmit ő akart csinálni de nem sikerült), de a napokban egyre többször akad ki egy nap. Nehezített helyzet volt mindig is h férjem szüleinél kellett élnunk. Sajnos még legalább másfél év mire felépül a házunk. Anyósom ilyen dühkitoreseknél eddig mindig csak megmosta hideg vízzel az arcát vagy lefröcsélte. Apósom meg egyszer kinnt leöntötte az ontozokannával. Nagyon nehéz nekem ezt végignéznem hallgatnom ahogy sír és lehetetlen megnyugtatni mert ki akar tartani amellett amit épp el akar érni. Az 5 év alatt mióta megismertem a férjem nagyon sok konfliktus alakult ki köztem és a szülei között. Amióta meg gyerekünk lett és itt is élek napi szintű az utálat a beszólások. Egyszer már anyósom jól meg is ráncigált és lelokott az ágyra sőt behívott a fürdőbe becsukta az ajtót és már majdnem azt hittem megüt. Egyre többször fordul elő h nem tudok többet nyelni és visszaszólok kiabálok én is vele ami miatt ő mégjobban dühos lesz és tettlegességig is fajul a dolog már. Kislányom meg sír folyton mondja mami ne mondj ilyeneket és ezt a rancigalast lokdosest látva mégjobban sírni kezdett. Visszatérve a duhkitoreseire Balatonon volt h nem tetszett neki a süppedos iszap homok és nem akart beljebb menni elkezdett sírni hisztizni. Közben folyton azt mondta itt akar maradni be akar menni, ő majd egyedül, én akarok stb. Mikor hazaértunk nagyszülőket elküldte h menjenek el és egyedül akart maradni. Fáradt is volt mert nem aludt délután de kb minket is elküldött újra jött a hiszti. Azóta napi többször előfordultak a dühkitörések de tegnap még előtte nap este furdeskor volt a legdurvább. Nem akart fürdeni ő fáradt nem akart feloltozni. Máskor szépen mindig jött vacsi után fürdeni semmi hiszti nem volt. Apósom ilyenkor folyton uvoltozik vele h hagyja abba meg h O már el fog innen költözni nem bírja ezeket a hisztiket. Meg h kezdjük el nevelni mert mindig az van amit O akar ő irányít minket. Mi meg megadjuk neki amit akar csakhogy ne hisztizzen. Meg h adjunk neki feladatokat fárasszuk le agyilag fizikailag. Mindennap sétálunk vele, megyünk jatszótérre, biciklizik, rollerezik szval szokott sokat sétálni csak akkor is elfarad és attól lesz nyűgös. A másik h nem kötődik hozzám hanem az apjához nagyszülőkhoz és ha egyedül vagyok vele nem kap annyi szeretetet ezért is borulhat ki. Sose tudtam igazán kimutatni sokat segítettek férjem szülei szval jobban szereti őket. Férjem már volt h kétszer racsapott a fenekére csak ettől mégjobban sír sztem nem ez a megoldás. Nem tudom hogyan kellene ezt kezelnem mit tegyek h szófogadó nyugodt kislány legyen.