Aki bölcsődés vagy óvodás korban tudta meg, hogy vmi
probléma van a gyerekkel, hogy élte meg?
Nekem egy kicsit megkönnyebbülés. Amikor megállapítottál, hogy autista a lányom, akkor az már egy olyan dolog volt ami mentén eltudtunk indulni, előtte a sötétben való tapogatózás sokkal rosszabb volt. Onnantól volt segítségünk, és sokkal könnyebben tudtunk kommunikálni a saját gyerekünkkel. Meg kellett szokni az új rendszereket és szabályokat amik onnantól fogva voltak, de már tudtuk, hogy hogyan alakítsunk vele kapcsolatot. És hogyan segítsünk neki, hogy kitudja magát fejezni. Persze így is nehéz, de annak örülök hogy tudjuk hogy pontosan mivel állunk szemben.
2021. dec. 6. 17:13
Hasznos számodra ez a válasz?
Sz@rul.
Mintha a szívemet tépték volna apró kis cafatokra, és dobtak volna szanaszét.
Egyébként autista.
A legszomorúbb része számomra az hogy a következő gyereknel 20x-os kockázata van az autizmusnak.
2021. dec. 6. 17:21
Hasznos számodra ez a válasz?
1 hónapos korában derült ki, hogy gondjaink lesznek és ahogy telt az idő, egyre több minden derült ki. Az első sokk, amikor azt mondták, hogy se járni, se beszélni nem fog, volt a legnagyobb.
Az már ezek mellé semmi volt, amikor 20 hónapos korában felmerült az autizmus.
2021. dec. 6. 17:30
Hasznos számodra ez a válasz?
4/11 A kérdező kommentje:
Köszönöm az eddigi válaszokat. Nálunk egyelőre még nem derült ki semmi konkrét, az óvónő küldi a lányomat szakértői bizottsághoz és pszichológushoz. Tény és való, hogy van probléma a viselkedésével, ezt eddig életkori sajátosságnak tudtam be, de hogy ezt így kezeli az óvoda, gondolom nem véletlen. Kicsit félek, de ugyanakkor vmilyen szinten talán megkönnyebbülés is lesz, mi állhat a háttérben, mert sajnos ez a bizonytalanság nagyon rossz. Szomorú is vagyok, de próbálok erős maradni persze.
Arra gondoltam, mikor vártuk a diagnózist, hogy ez nála már a fogantatáskor eldőlt, ettől a papírtól nem változik meg semmi. A fiam nem lesz se betegebb, se rosszabb, de legalább biztosat tudunk, és célzott segítséget kaphatunk.
2021. dec. 6. 18:31
Hasznos számodra ez a válasz?
Valahol megkönnyebbülés, mert én pl már 3 éve küzdöttem azért, hogy felmérjék.
Amellett persze fájdalmas is, mert hatalmas küzdelem lesz majd az iskola neki. Félek, hogy megalázzák,hogy bántják. Nem is a gyerekek elsősorban, hanem a tanárok.
Jelenleg a középső gyermekemnél is gyanakszom, őt is mielőbb szeretném megnézettetni.
2021. dec. 6. 19:06
Hasznos számodra ez a válasz?
6.! Már most előítéleted van a tanárokkal szemben. Rá fogsz jönni, hogy nem ők, hanem a gyerekek fogják bántani,mert más lesz, mint ők, Erre készülj fel. Ma már alig van olyan gyerek, aki teljesen ép minden tekintetben, a tanár meg sem fog lepődni.
2021. dec. 6. 19:49
Hasznos számodra ez a válasz?
Kedves 7#.
Mivel férjem testvérei is mind sni-ek (voltak) és ugyan abba az iskolába fog járni a gyermekünk ahova anno én is, és férjem testvérei is.. Hidd el tudom miről beszélek..
2021. dec. 6. 20:01
Hasznos számodra ez a válasz?
És ha ennyire borítékolható, hogy ott nem lesz neki jó, akkor miért abba suliba megy? Miért nem kerestek neki másikat?
2021. dec. 11. 04:17
Hasznos számodra ez a válasz?
9#.
1. Mert az iskola eleve nem olyan erős
2. Pici falu. Mert olyan a közlekedés. Ha most bármi van, haza kell hozni hirtelen a gyereket én nem tudok repülni (nem vezethetek) férjem pedig járja az országot. Még csak hirtelen másnak se tudnéd szólni.
2021. dec. 11. 05:53
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések: