2 éves gyerek nem beszél. Meddig normális?

Szüléskor előreesett köldökzsinór miatt sürgősségi császármetszéssel jött a világra. Szépen fejlődő, aranyos kis tünemény. Igazából azon kívül, hogy legalább 6 hónapos koráig nem tudtuk hasra fektetni, mert csak sírt nem volt vele semmilyen problémánk. Már 7-8 hónaposan kimondta, hogy baba, apa. Időben kezdett el egyedül járni. Nincsenek alvásproblémák. Ami aggaszt minket, hogy 2 éves még most sem beszél, utánozza a kutya ugatását, pápázik, mondja is, hogy pá-pá és a hamm és nyamm szó az amit szoktunk tőle hallani. Amikor szeretne valamit rámutat egy tárgyra vagy odavezet minket. ha ki szeretne menni, hozza a cipőjét, kabátját,ha enni lát minket, a hamm szót használja így kér belőle. Mindent megeszik, nem nagyon válogat. Egyedül képes enni, inni, akár pohárból is. Lépcsőre egyedül felmászik. Nagyon szeret mesézni, szereti az okostelefonokat, a környezetünk szerint, ez nem tesz neki jót, ami már magunk szerint is nagy hiba volt megengedni neki, úgy gondoljuk, hogy ez is hatással van a beszédkésésre, amiért elvonja a figyelmét. Ezekről igyekszünk leszoktatni és minél többet foglalkozni vele, de vannak ismerősseink akik még ennyit sem foglalkoznak gyermekükkel még is beszél, mondd szavakat. A hallása rendben van szerintünk, viszont, ha csinál valamit, nem mindig hallgat a nevére, amikor egy másik szobában van hívásra odajön hozzánk és ha egy ideig egyedül van a szobában egy idő után mindig kijön és keres minket. Úgy vesszük észre, hogy szemkontaktust sem tart pár másodpercnél tovább.A nála lévő tárgyat, ha kérjük odaadja,viszont utasításokat, kéréseket csak hellyel közzel hajtja végre. Imádja a színesceruzákat, de csak firkál velük, amikor megmutatjuk neki, hogyan kell színezni, próbálja ő is hasonlóan, de nem tus vonalon belül maradni. Kukucsjátékokat szereti, ha nevetünk valamin, ő is felnevet, ha bohóckodunk neki szintén mosolyog és nevet rajtunk. Nagyon félünk, hogy valami komolyabb baja van, attól tartunk, hogy autista szegénykém.