Normális hogy egy közel 9 éves gyerek (fiú) nem képes elfoglalni magát semmi normálissal?

Teljesen normális igen, ha ez a három dolog engedve van neki korlátlanul. Miért is érdekelné vmi más, ha nyomkodhat egész nap??

Na ezért korlátozom a fiaimat erősen az ilyen kütyükkel. Használhatják, de csak 1-2 órát (szünetben, suliban hétköznap semennyit) aztán kifele az udvarra vagy a szobába játszani mást!

Hát, ez a „digitális szülőség” elég nehéz pálya. Nekem pár évvel idősebb a fiam, de nálunk is az jött csak be, hogy egyértelmű szabályokat hoztunk (ahogy előttem írták, megszabtuk, naponta mennyi időt tölthet ezzel), és keményen betartatjuk. Eleinte nem volt könnyű, sajnos sok balhé volt belőle, hogy „jaj, hagy még 5 percet, mert épp ez meg az van” (és persze az 5 perc sosem annyi lett végül), ám egy idő múlva rájött, nem engedünk.

Ami engem legjobban frusztál ebben a „kütyüzős” dologban, hogy sokszor úgy érzem, amíg nem játsszák le az idejüket, csak ezen jár az eszük, tengnek-lengnek. (Mondjuk szerencsére a fiam falja a könyveket is, és imád fúrni-faragni-szerelni, no meg a szabadban lenni.)

A számítógépes játékokra simán rá lehet pattanni, hiszen lekötik a figyelmet, pörgősek és instant örömöt szereznek. Ha sokat játszana, azt mondanám, azért vadul, baromkodik stb., mert túl van pörögve tőle… Persze mivle mindenkinek más az idegrendszere, lehet, hogy neki ez a „nem sok” játék is sok.