Miért nem mondta senki, hogy ilyen nehéz a gyereknevelés? Úgy érzem nem bírom.

Ne aggódj, ezen mindenki átesik - én is azt hittem anno, hogy kiugrom az ablakon...!

Az idő előrehaladtával hozzászoksz és később meg már jó dolgokat is fel fogsz fedezni az anyaságban, csak tartsál ki és legyél türelmes.

Hiába mondaná előre bárki is, hogy ilyen nehéz, átélni teljesen más....

De kár lett volna kihagyni!

"Állandóan csak sír."

Nekem itt - a saját rossz tapasztalatomból kiindulva - megszólalt a vészcsengő a fejemben. Nem, ez nincs rendben, ennek nem feltétlenül kell így lennie. Ennyire nem kell nehéznek lennie.

Azt szokták mondani az ilyen kicsikre, hogy hasfájósak. Többnyire nem azok. Inkább egy apró (rosszabb esetben nagyobb) "eltérés" van az idegrendszerükben. Amit jó eséllyel nem fog felismerni védőnő, orvos, óvónő, hanem majd jó későn, az iskolában bukik ki igazán a dolog. Addig is ott lesz a rengeteg tünet, csak épp mindenki azt fogja mondani, hogy múló nehézség, hogy vannak ilyen babák/gyerekek, vagy hogy te rontottad el.

Kérdeznék: teherbeesés előtt milyen egészségi állapotban voltál? Volt bármilyen ismert, diagnosztizált problémád? Az apának? A várandósság hogy telt? Szülés? A megszületése utáni órákban, napokban milyen volt a kicsi?

Most mi a helyzet az állandó síráson kívül? Alvása? Ha mellfájdalom miatt hagytad abba a szoptatást, lehet, hogy rossz volt a baba technikája, ami lehet pl. hypotónia vagy feszesség miatt is. Le lehet rakni vagy semennyit sem képes megmaradni?

Ha úgy érzed, hogy nagyon sírós és nagyon nehéz vele + esetleg voltak előzmények a várandósság alatt vagy a szülésnél, én megmutatnám legalább egy dévényesnek. Vagy elvinném a BHRG-hez, ha megoldható.

Nem kell, hogy pokol legyen az életetek, kínlódás minden napotok! A gyereknevelés valóban nehéz, de mindennek van egy határa. Ha kicsinál, ha csak szenvedsz, az nincs rendben. És nem, nem te nem vagy rendben, ezt el ne hidd egy pillanatra sem!

(Csak hogy lásd, tudom, miről beszélek: az én "nehéz" gyerekemről kiderült, hogy aspergeres. De amit addig megéltem nap mint nap vele és kaptam a környezettől...)