Fiam "elballagott" az oviból, most minden nap sírhatnékom van. Nagyon lelkis vagyok, de azért nem gondoltam hogy ennyire megvisel majd. Van még valaki így ezzel?

Kedves kerdező!

Bocs hogy offolok, nem fogok a kérdésedre válaszolni. A te érzéseid, ezen is túlleszel, semmi gond.

Csak az első oldal válaszait olvastam végig, de döbbenet, hogy mennyi frusztrãlt, primitív nő van itt. Alig várják az ilyen kédéseket, hogy lecsaphassanak. Az ilyen embereket a való életben elnyomják, megalázzák, nulla önértékeléssel rendelkeznek, de egy pillanatnyi megkönnyebbülést kaphatnak, amikor itt fröcsöghetnek. Egy egészséges lelkületű ember így nem reagál, megha nem is tetszik neki valami. Annyira hálás vagyok, hogy nekem nem ilyen életem van!!!

Boldog életem van és nem okoz örömöt, hogy másokat bántok! 😊

Már bocs utolsó, de írta, hogy a gyerek előtt bőgve nosztalgiázik? Nem az az erős akinek nincsenek érzelmei, hanem aki képes eltakarni őket ha kell! Ez így nem tiszta, sosem hallottál még erről?

A legtöbb édesanya sír amikor a gyermeke bánat-vagy örömkönnyeket csal a szemébe, de amint a gyermek ott terem, mosoly, erő, magabiztosság amit sugárzunk! Kérdezd csak meg édesanyádat hogy amikor erőt sugárzott neked, bizony mennyire sírt amikor már nem láttad! Meg fogsz lepődni, ha ilyen naiv vagy.

A gyerek előtt erősnek mutatja magát az ember, de egymásnak, anya-társaknak nyugodtan ki lehet adni a gőzt és könnyeket! Hidd el, mégegyszer: nem attól vagy erős ha nem visel meg valami. Hanem attól ha a megfelelő személyek előtt nem mutatod!

Sokat kell még tanulnod....