A gyerek azt mesélte, hogy megszorította a karját az óvónő. Mit lehet tenni ilyenkor?
Jelen esetben két ember szava állna egymással szemben, a gyereké és az óvónőé. Azt nem tartom túl életszerűnek, hogy ha rákérdezünk, hogy megtörtént-e, és igen, akkor ő egyenesen azt válaszolná, hogy igen, ezt tettem.
Ami gyanússá teszi a dolgot:
- többször is emlegette, hogy megszorították a karját, de az "elkövető" nevét nagyon nem akarta elmondani
- akárhányszor mesélt róla, konzekvensen a bal felkarjára mutatott.
- a kiváltó eseményt eljátszottuk úgy, hogy az én kezemben levő baba ő volt, az övében levő az óvónő. A "óvónő báb" is a másik báb bal karjához nyúlt.
- többször rákérdeztem úgy, hogy ne irányított kérdés legyen (tehát nem "Gizi néni megszorította a karodat?", hanem "Mit csinál Gizi néni, ha valaki nem fogad szót?")
Emellett az is felmerült bennem, hogy esetleg csak a karjánál fogva húzta arrébb, de agresszió volt a hangjában az óvónőnek és így interpretálta magában a gyerek. De korábban nm fordult elő, hogy annyira itthon akarjon maradni, mint most. Azt hittük, beteg, ezért belementünk. Amint észlelte, hogy tényleg nem kell oviba mennie, az addig kornyadozó, bágyadt gyerek hirtelen kivirágzott és egész nap a hátán pörög.
Ha esetleg óvónő is olvassa, megköszönöm, ha a másik fél szemszögéből adna tanácsot. Hogyan lehet ezt anélkül tisztázni, hogy utána a gyereken csattanjon?
A bábozásnál későn kapcsoltam és mire elindítottam a felvételt a telefonon, már témát váltott.
Utána kéznél tartottam és egy egy perces felvételem van arról, hogy azt mondja, "az óvónéni nem szeretné, ha oviba mennék, nem engedi".
A telefont úgy tartottam, hogy ne lássa, hogy videózom, nehogy a felvételnek színészkedjen.
Azért vagyok dilemmában, mert ha nem így, vagy nem történt meg, akkor nem szeretném meghurcolni az óvónőt.
De azt sem szeretném, hogy nagy nehezen, a félelmeit félretéve bevall valamit, mi pedig nem vesszük komolyan. Ha valóban megtörtént, akkor ez több szempontból is bűncselekménynek számít.
Egyébként, ha csoporttárssal van konfliktusa, azt mindig azonnal elmeséli, megnevezve az agresszort. De azt is, ha ő csinál rosszat és megbüntetik érte. (Egyszer pofozkodott és ő maga mesélte el.)
Ezért rettentő gyanús, hogy nem akarta megnevezni az illetőt.
válasza: válasza:Komolyan felvételt készítettél? 😆
Bocsi, de szerintem eltúlzod.
Lehet olyat csinált, hogy ha nem fogja meg erősen balesett lett volna. Vagy ki akarta magát rántani és úgy szorította meg.
Van nyoma? Mert ha van, akkor természetesen más a szitu.
válasza:Húhhh..nálunk egy tanárnő szorított meg a gyerek karját, még alsós volt..én is megszorítottam neki hamár pont mentem érte.:DD...belém meg a kaját erőltette annó az egyik, kiabált. Jó kérdés mit tennék..kérdezd meg tőle nincs-e baja mostanában a gyerekkel!? Minden rendben van-e kedves óvónéni.. tudod..:)
Ha a probléma marad esetleg a vezetővel beszélni? Diszkréten?
válasza:15 soron keresztül elemzed, hogyan szorította meg valaki a gyerek karját.
Fele ennyiben elemeznéd az is, hogy MIÉRT TETTE?
válasza:Lehet kicsit túlérzékeny a gyerek és azt hogy kicsit erősebben megfogta a karját már szorításnak meg ráncigálásnak érzi...azt megkérdezted tőle,hogy ő mit csinált amúgy? (Mondjuk lehet nem vallaná be,hogy "rossz" volt)
Lehetséges hogy igazat mond, de ezt baromi nehéz megállapítani mivel nem ismerjük a gyerekedet.
Van akire 328x rá kell szólni és még akkor is sz@rik az óvónőre, olyankor szerintem ez "belefér". (NEM azt mondom hogy a te gyereked ilyen,mielőtt megsértődnél,csak mondom hogy vannak iszonyatosan fegyelmezetlen gyerekek)
Célszerű lenne az óvónőtől rákérdezni,hogy van e valami probléma.
válasza:Szerintem ezt te kissé túlbonyolítod... Nekem ovis a nagyobb fiam, ha érzem rajta, hogy valami nem stimmel az óvónéni és közte, akkor egyszerűen rá szoktam kérdezni az óvónéninél hogy volt e valami probléma.Nyilván nem fogja azt bevallani ha mondjuk tényleg agresszív volt a gyerekkel szemben, de ahogy írta valaki valószínű hogy hatással lesz azért a viselkedésére.
Ugyanakkor rögtön bűncselekménnyel vádolni szerintem kicsit erős... Nem tudod a körülményeket, hogy ha valóban volt szorítás miért volt, hogyan volt (véletlenül szorította meg esetleg jobban, mert mondjuk utánarohant amikor elszaladt az utcán a csoporttól, most ezt csak egy példa...de más is lehet hasonló szituáció, valami veszélyeset csinált pl. a gyerek, és amiatt szorította meg hevesebben, mert hirtelen cselekedett, "meg akarta menteni")... Vagy nem történt szorítás igazából, csak megfogta mondjuk a karját, de az adott körülmények között (mert mondjuk közben megdorgálta valamiért a kicsit) érzékenyebben érintette a gyereket....
Az hogy videó felvételt készítesz, meg báboztatsz, meg mit tudom én mit csinálsz nekem már kicsit hát... sok. Én valahogy az egyenes és egyszerű megoldások híve vagyok, odamennék az óvónőhöz, és rákérdeznék, akár azt is elmondanám, hogy a gyerek fél tőle, érzékenyen érintette valami ami történt köztük...
válasza:Óvodapedagógus vagyok, elég fiatal 26 éves. Dolgoztam már együtt olyannal is, akit a kollegái is elítéltek a gyerekekkel való viselkedése miatt, mindenki örült mikor nyugdíjas lett. Megfogta ő is a gyerekek karját, nem jóindulatból, hanem például ha 20szor elmondta, hogy sorban állunk és a gyerek még mindig nem állt sorba odahúzta. Ő tényleg nem volt óvónőnek való, nem szerette a gyerekeket és semmennyi kedvességet nem mutatott az irányukba. De azt mondom ez a megfogom a karját, gyerek véleménye szerint lehet "szorítás" belefér a dologba. Gondold el mi van mikor 23an ezt csinálják. Nem tudhatod te se mi volt a kiváltó ok, persze nyilván nem azt mondom bántani kell a gyereket, de ez nem is bántalmazás.
Annyi minden történik az oviban és annyi mindenre kell figyelni. A második munkanapomon a kollaganőmhöz panasz érkezett egy szülőtől, hogy a gyerek (5 éves kislány) azt mondta, hogy az új óvónéni bántotta. Egy újjal sem értem hozzá, sőt semmiféle testi kontaktusba (nem segítettem wc-nél, öltöztettem vagy akármi, nem fogtam a kezét mikor kimentünk ) nem kerültem vele. A kolléganők tudták is, mivel egész nap láttak, együtt voltunk. Különben is én az a "kedves óvónéni" típus vagyok, de persze ha kell felemelem a hangom, ugyanis máshogy fegyelmezni nem nagyon lehet őket. Aznap mikor a panasz érkezett megkérdeztem Lilike bántottalak én téged? A kislány mosolyogva, ártatlan tekintettel válaszolta, hogy nem. Akkor miért mondtad Apukadnak kérdeztem, a válasz csak. A dolog természetesen nem lett bonyolítva, harmadik nap jött Apuka bocsánatot kérni.
Mikor én voltam ovis Édesanyám egy rokon csoportjába iratott be, rendesen ivott sunyiban a nő. Folyton ordibált és akármit tettem egy kedves szava nem volt hozzám, volt vagy 2 kedvence csak velük volt mézes-mázos. Volt akit meg is ütött. Anyukám nem hitt nekem, minden reggel sírva mentem és kiabáltam utána, hogy utálom amiért ott hagy. Később kiderült az igazság, mivel évről-évre így megy, ment. Most is óvónő.
Annyit tehetsz, hogy átíratod más csoportba, ha nem bízol benne. Bántalmazás nem történt és semmit sem tudsz a körülményekről. És sok esetben ez még csak a kezdet, lesz rosszabb is, vannak olyan tanárok is akiktől nálunk az egész osztály vasárnap estétől rettegett, soha egy újjal sem bantott senkit, de lelkileg terrorizált, megszégyenített. Gimis osztályfőnököm gyűlölte a fiúkat, tudni lehetett az övéiből drogis semmirekellők lettek, valószínűleg emiatt. Általánosban meg a matek tanárunk és a táblánál szereplés volt a heti gyomorgörcs oka.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!