Kimaradni a gyerekeim ovis életéből?

Azt fogják megsínyleni, ha egy stresszgombóc leszel.

Szerinted a boldogságuk attól függ, beszélsz-e az óvónőkkel?

Nyugi.

Szerintem 3 gyermek mellett iszonyú sok a napi 8 óra munka, plána ha még utazni is kell hozzá. Nem tudsz közelebb kerseni vagy 4, 6 órásat találni?

Amúgy ha 4.30 körül tudsz a gyerekekért menni az teljsen rendben van, csak az egyebet hogy látod el így?

egy szintén 3 gyerekes

Sem bölcsibe,sem oviba,sem iskolába nem tudtam vinni,hozni a fiamat, mivel​ vidéken dolgoztam. A tata hozta vitte.

Szerencsére nagyon anyás fiú,így nem változtatott semmit a kapcsolatunkon. Persze minden közös programon,szülői ott voltam.

Szerintem ez a mai világban nem furcsa (sajnos) hogy az anya "kimarad" ebből.

Szerintem az ovin kívül közösen eltöltött idő számít igazán.

Például a fiam útált öltözni, visított, a tata meg a vállára kapta és úgy vitte a bölcsibe :-)

Ezt annyira nem bánom, hogy kimaradt...

Én bölcsődébe meg óvodába is jártam, kb. elsőként érkeztem mindig, és utolsóként jöttek értem, de fel sem merült, hogy hogy lehetne máshogy, mert nem lehetett, muszáj volt mindkét szülőnek dolgoznia, mégpedig teljes állásban. Igaz, hogy nem hárman, hanem csak ketten voltunk testvérek, de mindenesetre (legalábbis ezt a részét az életnek) nem sínylettük meg (ha mégis defektesek vagyunk, az nem ettől van, mert annál durvább dolog is történt velünk, mint hogy beszippantott a közétkeztetés ;-) ).

Próbáljatok minél többet együtt lenni a hétvégén, meg esténként, és minden rendben lesz! :)

Nálunk 99%-ban az apja hozza-viszi.

Anno engem is apám fuvarozott szinte mindig. Nála néha voltak apróbb bakik: elfelejtett értem jönni, anyámnak gyanús lett az üres lakás - a lépcsőn ültem a takarítónővel :)

Vagy apámnak annyira az aznapi teendőkön pörgött az agya, hogy nem kanyarodott az óvoda felé, hanem a munkahelye előtt álltunk meg. Kulcs elfordít, motor leállít, én cérnahangon hátulról:

- Apa...?

- Óóó, basszuskulcs!! - gyorsan kulcs vissza, irány az ovi - elfelejtette, hogy a kocsiban vagyok :D

(De apukám védelmére magát is rendszeresen szivatta a figyelmetlenségével. Ment be fontos tárgyalásra öltönyben és papucsban.)

Nem fogsz kimaradni az ovis mindennapjaikból.

Először is: te mész értük, de még ha nem is te mennél, délután és este otthon leszel velük. Kérdezheted őket, meghallgathatod aznapi élményeiket.

Az óvónőkkel szerintem fölöslegesen naponta csevegni. A lényeges dolgokat a férjednek ugyanúgy el fogják mondani, amit ő nyilván meg fog osztani veled.

Esetleg, ha nem veszik rossz néven, elkérheted az óvónő telefonszámát (ez leginkább a kicsinél lényeges) és mondjuk hetente egyszer fölhívhatod, hogy mi a helyzet a gyerekkel, hogyan látja a dolgait.

Az, hogy aznap megette-e a kelkáposztafőzeléket, vagy aludt-e ebéd után, nem kardinális kérdés. Ha ezekről nem értesülsz, abból senkinek nem lesz baja.