Ha nincs ott a gyerek, miert nenizik a szulok az ovonoket? Sokszor egy korosztaly

Megszokásból. Miért baj ez?

Mondok meredekebbet: mi pedagógusok néha egymást is nénizzük és bácsizzuk, ha nincsenek ott a gyerekek. Félig poénból, félig megszokásból.

Tavaly esett ki az óvónőnk a padból, szóval van köztünk egy kis korkülönbség :D

A gyerek Judit óvónéninek hívja, én Judit néninek még akkor is amikor nincs ott a gyerek. Megszoktam és keveredés sincs,hogy egyszer néni egyszer nem.

Mondjuk én se vagyok Erika vagy Erika néni hanem az Andris anyukája.

Az iskolás gyerekem osztályfőnökével viszont tegeződünk első pillanattól, és már a gyerek is teljesen tisztába van azzal,hogy attól mert nekem szabad neki nem. Így nincs az,hogy most itt a gyerek vagy hallja akkor néni bácsi stb ha nincs itt akkor csak így stb.

Én véletlen letegeztem a velem egykorú, vagy inkább fiatalabb óvónőt. Rákérdeztem, hogy zavarja e, azt mondta, hogy nem zavarná, de épületen belül magázódni kellene. Szóval neki èn "anyuka" vagyok, ő meg nekem "xy néni". Ha viszont összefutunk máshol, Sziával köszönünk és tegeződünk.

Szerintem ez így rendben van, könnyebb fenntartani a hivatalos szerepeket, marad tekintélye, ahogy nekem is.

Nem szeretem az oktatási intézményekben sem a szülők, sem a gyerekek részéről a tegezést, és azt a bizalmi viszonyt, amit ez feltételez.

Nehéz úgy hozzáállni valakihez szakmailag, hogy bizalmi viszonyban vagytok, a tegezés pedig ezt feltételezi.

Ha a korod ellenére is lenéniznek, lebácsiznak, az a tisztelet jele.

- Minden megoldás jó, ami őszinte , működik és tiszteletet tartalmaz a másik irányába.

- A minden alól kivételt képez a hol magázódunk, hol tegeződünk. Mert pl. mit teszel, ha az utcán veled van a gyermek és találkozol az óvóval ? Oviban magázódás, utcán tegeződés..., ekkor fog csak összezavarodni !