Szerintetek milyen mondókákat, gyerekdalokat kell ismernie egy 2,5-3 éves kisgyereknek, mire óvodába megy?

Én ebbe már sokkal jobban nem akarok belemenni, de az én lányomnál nehéz elképzelni aktívabbatt. Konkrétan ülnie amíg eszik, kihívás.

De meg lehet találni a módját, hogy úgy tanuljon meg énekelni gyermekdalokat, hogy nem kell egy helyben ülnie és jaj de nagyon figyelnie. Kreatívnak kell lenni és nem ráhagyni a dolgot. Na ez nyilván megint szörnyű mondat volt :)

De én is mondhattam volna, hogy "jaj, nem köti le" és nem is hazudtam volna , de rá lehet vezetni arra, hogy megszeresse, mint mondtam úgy hogy észre sem veszi és tanult.

(továbbra is azt vallom,hogy nincsen átlagon felüli képessége)

Nem, főleg hogy van olyan egészséges 3 éves, aki egy mukkot se mond.

A lányom 2, még csak mutogat és halandzsázik, DE

mondhatom, hogy sok mondókát ismer.

Tsmt-zünk illetve előtte is sokat mondókáztam neki.

Dúdolja őket, a szöveget átülteti az "ő nyelvére" és úgy mondja illetve mutogatja.

Óvodapedagógus vagyok, az előző jól írja (és sokan mások is), van, aki épp csak 3 évesen kezd beszélni, és az még határeset,

nem számít fogyatéknak,

és nem szabad korai fejlesztésnek alávetni konkrétan ezt az esetet, mert többet ártana, mint használna, ilyen életkorban.

90%-ban indirekt fejlesztés folyik az óvodákban, ami

nem összetévesztendő a játékossággal.

(Létezik játékos tanulás / tanulós játék, ami

nem óvodába, hanem iskolába való!)

Az óvodás gyermek legalapvetőbb és legfejlesztőbb tevékenysége a spontán, szabad játék, az országos óvodai nevelési alapprogram is kimondja, de ez evidencia, magától értetődőnek kellene lenni, hogy nem szakkörözni kell ovisokkal, hanem elsősorban hagyni játszani, valamint pedagógus (a tudatosságával) segítse terelni az ovisokat ebben úgy, hogy a gyermek semmit ne vegyen észre a pedagógus általi tudatos, fejlesztő tevékenységből.

Na EZ az indirekt fejlesztés!

Ez is lehet játékos.

Azonban a didaktizmus, oktatás is lehet játékos, ami viszont iskolába való, és

nem óvodába!

(Kivéve az óvodai nevelésben a nagytesi, meg 1-2 vonatkozásban az ének-zene, valamint a baleset megelőzés, és napi rutin; valamint a valóban korai fejlesztésre szoruló gyermekek fejlesztése lehet direkt módon kivitelezett, de ezek kivételek!!)

Nem kérdezünk ki 7 év alatti gyereket,

nem várjuk el tőle, hogy ismeretanyaggal álljon elő.

Csupán játsszunk vele - de a pedagógus részéről

nem mindegy, hogyan!

Tervszerű, komoly munka az óvodapedagógia, a kisgyermek mind hatékonyabb fejlődése érdekében.

Ez tehát INDIREKT fejlesztés!

Tehát marhaság elvárni nemhogy 2-3 évestől, de még 5 évestől is bármiféle ismeret anyagot!

(Más kérdés, hogy 6 éves korára ha nem iskolaérett, akkor érdemes visszafogni óvodába, és SPONTÁN megérik a sulira a gyermek, értő és érző óvodapedagógusok mellett!)

Öntudatlanul hadd játsszon az ovis!

Valamint élje meg kedvére azon tevékenységeket is, amiket az óvodapedagógus szervez a hatékonyabb fejlődésük érdekében.

De nem szabad, hogy tudatosodjon az óvodás gyermekben, hogy ő "fejlesztve van"! Különben ártalmas megfelelési kényszer, neurózis alakul ki nála, lehetsz te akármilyen játékos, és/vagy jutalmazó, dicsérő!

Ez azoknak szól, akik ezt eddig

nem értették és nem voltak hajlandóak végiggondolni.

Ha a kedves kérdező nyitottabb szellemiségű, rugalmas gondolkodású, letisztultan és gyermekcentrikusan képes gondolkodni, akkor

nem neki szólt a a kifejtésem, mert akkor ő rendben van a kérdéskör vonatkozásában.

Az érzelmi intelligencia az, ami elsősorban

fejlesztendő 7 éves kor alatt, és az is túlnyomó részben indirekt fejlesztési módszerrel.

A mozgás még, ami döntő, mert annak őgynevezett transzfer hatása van, tehát az INTELLEKTUST IS feljeszti a mozgás áttételesen, és az érzelmi-pőszichés.szociális érést szintén:

térirányok változása pl fejjel lefelé függés, vagy mászókázás által, mozgás a térben, futás, séta, vagy a nagytesi változatos, minden testtájat megmozgató, szem-kéz koordinációt, kondíciót fejlesztő tevékenységei, örömteli, játékos fogójátékok, stb stb ezen mozgások mind nyilván hatnak az értelemre is, érzelemre is jótékonyan - ezért van transzfer, áttevő hatása a mozgásnak hatékonyan, óvodás korban.

De kikérdezni verseket, meg elvárni, 7 év alatt?? Ajjaj...

3 hete 3 éves amúgy, ez tényleg lemaradt :)

És nehogy félreértsétek én nem erőltetek semmit és nincsen kikérdezés maximum a családtagok mondják neki, hogy "van kedved elénekelni a..." ha nincsen akkor közli, hogy majd máskor. Senki semmit nem erőltet, de azért érdekes volt olvasni azt hogy ezért már hazudós meg bezzeganya vagyok, meg szinte már nem kellene énekelnünk. Na de mindegy is :)

Nem a mondóka a lényeg, azt majd megtanulja.

Tudjon normál pohárból inni, egyedül enni, orrot fújni, esetleg már egyedül WC-re járni, kerüljön ki akadályokat, beszéljen, de legalább tudja elmondani mi a baja éppen, miért sír.

Nem az a lényeg, hogy tud-e számolni, írni, olvasni, mondókákat mondani. Idejük nagy részét úgyis játékkal töltik.

"Nem az a lényeg, hogy tud-e számolni, írni, olvasni, mondókákat mondani. Idejük nagy részét úgyis játékkal töltik."

Ez így van.

Ellenben nem kell tudnia a 3 éveseknek se orrot fújni tudni, se egyedül wc-re járni, se villával enni tudni (késsel se).

Ezeket megtanulja idővel, szülei (és a pedagógusok) segítségével. (Ahogy cipőt kötni, öltözködni is egyébként.)

Ezen kívül integrált ovis csoportba felvehetőek középsúlyos fogyatékkal élők is, pl akik nem beszélnek - de utóbbi (a beszédkészség) tényleg óvodafüggő.

A többi tényező viszont az összes magyarországi óvodára érvényes, amit elmondtam.