Alig vesz tudomást a gyerekemről az óvó néni?

Ahogy az egyik válaszoló is írta, a félénkebb, visszahúzodóbb gyerekkel sajnos kevesebbet törödnek. Ez tény. Mivel nincs vele különösebb gond, eljátszik, elvan így nem "vívja ki" az ovinénik figyelmét. (pláne ha nem nyávog, sír, hisztizik, dühöng, bántja a többit stb. )

Ha ilyen típusú a gyermeked én is ajánlom a kisebb létszámot, ott jobban tudna érvényesülni, kibontakozni. Én úgy érzem, h így egy kicsit elveszik a többiek között!

Szerinten kérdező még a bökcsiskorszakban él

Egy ovisnak már nincs szukége potanyára, de még szocializàlodni sem tőle fog megtanulni. Ha visszahuzodo akkor pont az a baj, hogy nem tudja hogyan közeledjen a Gyerekekhez

Játszoteren segitheted benne! Csereberéljetek másokkal, kináljatok meg valakit ropival, kezdeményezz oda vissza beszelgetest amibe a ket gyermeked egyszerre vonod be, stb

Nekem oviban ha hianyzott is volna valako az biztos hogy a nevelo lett volna az utolso.

Ugyanez lesz suliban.

A gyerekek nem felnott társaságra éheznek

*és pont azzal hátráltatnád a gyermeket a kibontakozásban, hogy az ovonő szoknyája mellé motiválod, amivel nemhogy kudarcélményt biztositasz csak neki(mert nem érnek rá) hanem kívülálloságra biztatod a közösségből.

Egy ovisnak már nagyon fontos hogy "nagyként"és nem önállotlan babaként értékeljék hogy bizhasson magában!

Teljes mértékben megértem a kérdezőt. Itt most a legtöbben anélkül írtak választ, hogy akár csak egy pillanatra is belegondoltak volna ebbe az egészbe. Szinte biztos, hogy mindjárt más szemmel néznének az óvónőre, ha mindez a saját gyerekükkel történne. Nagyon nehéz lehet a gyereket úgy oviba vinni és otthagyni, hogy tudod, hogy ő mennyire nem szereti és nem szívesen van ott.

De hogy megpróbáljak válaszolni is: én megkérdezném az óvónőt, hogy mikor alkalmas neki egy 15-20 perces beszélgetés nyugodt körülmények között, négy szem közt és akkor elmondanám neki mindezt, de úgy igazán, őszintén, kertelés nélkül. Azt is, hogy te úgy érzed, hogy a gyereked nem kap tőle elegendő figyelmet, törődést, szükséges esetben segítséget. Ha ezek után sem változna semmi, akkor keresnék másik ovit.

Megértem miről beszélsz. 1 évig állami oviba járt a fiam, csendes nyugodt volt.

Az tűnt fel nagyon éhes volt mikod érte mentem, kiderült nem ebédelt vagy nem uzsizott. Azt mondta elbújt a báb színházban ilyenkor. Legborzalmasabb az volt, amikor arra mentem érte, ő sírt a wcben mert valaki bántotta. A daduska néni az uzsit osztotta. Megkérdeztem evett-e a fiam erre rávágta igen evett.

Szinte semmit sem tudtak róla, más gyerekről áradoztak miket rajzol, milyen eleven,hogy feltalálja magát. Enyémről annyit, hogy nyugodt gyerek és kész. Azt sem, hogy evett-e. 29 en voltak egy csoportban. Nem azt vártam, hogy egész nap vele foglalkozzon csak néha nézzen már rá, él e még.

Azóta magán oviba jár 8an vannak egy csoportban.

Ovonokent dolgozom, igaz, kulfoldon. (Otthon tanar voltam.) Amit irsz, az megengedhetetlen es felhaborito, ha az ovono ilyen alapdolgokat nem tud, hogy evett-e, aludt-e a gyerek! A 22-25 fos letszam egy van ket ovono felugyelete alatt van? Ha egy, akkor mindenkeppen es nagypon gyorsan probald mashova vinni a gyereket. Ha ketto (bar egyrol irtal), akkor is vidd el, ha nem valtozik a helyzet.

Vannak persze gyerekek, foleg fiuk, akik nem ugy igenylik az ovono jelenletet, hogy az olebe akarnak ulni (de ebben az eletkorban azert sokan igen), de akkor nekunk megkeresni hozzajuk az utat. Marmint ha igazi ovirol van szo, nem gyerekmegorzesrol. Pl. en ilyenkor baboni szoktam.

Hogy ki mennyit evett es aludt, mit csinaltunk aznap, a falra kifuggesztett tablan olvashatjak el a szulok.

Szoval en nagyon megertelek es igazad van.