Mit lehet kezdeni egy ilyen gyerekkel?

mi ezen végig mentünk :)

ugye szeptemberben kezdtek a gyerekek és már 2 hét múlva komoly panaszok voltak rá.

onnantól havonta rendkívüli szülőikre járkáltunk, a gyerek szülei pedig hetente fogadóórára. mondjuk nálunk az ugye nagyon sokat számított, hogy az óvónők is "szabadulni" akartak tőle, igazából féltek a börtöntől.

nálunk több, 8 napon túli sérülés volt, ezekkel mind mentek a szülők látleletet vetetni (konkrétan olyan is megtörtént, hogy lábba rúgta le a gyereket a nagycsúszdáról, a kislány nagyon megsérült, ők fel is jelentették végül a szülőket).

az óvónők végig kameráztak, ehhez mi is hozzájárultunk. az anyagokat összevágták és elküldték a fenntartóhoz. erre kapott a gyerek egy pedagógus asszisztensz névre szólóan. de pl. azt, hogy ebédnél a mellette ülő kislányba ne döfje bele a villát teljes erőből, nem sikerült megakadályozni, szintén 8 napon túl gyógyuló, látlelet. az óvónőket szájzárral harapta, rúgta, szintén látlelet. közben nevtanba küldték ahol szintén kijöttek megfigyelésre.

januárra sikerült speciális óvodába átküldeni. igazából ott dőlt el a dolog mikor izomból nekirohant a kerítésnek, ami megrogyott, így ki tudott mászni. óvónőket lerúgta magáról, majd az úttesten csípték el. akkor már a fenntartó és a nevtan is belátta, hogy itt nem fegyelmezési gondok vannak

Nevtant felejsd el, egy nevetséges bábintézmény, csak az a szerepe, hogy lerázza a problémás embereket azzal, hogy nincs is itt semmi probléma.

Hogy miért ilyen a gyerek:

1. problémás a családi háttér. Na, akkor nem lehet mit tenni, ha otthon verekednek, isznak, akkor a szülők kicsit sem lesznek együttműködők, hogy a gyerek lenyugodjon.

2. valami neurológiai probléma, viselkedészavar áll a háttérben. Az óvónőknek kéne szólni az anyukának, hogy vigye el kivizsgáltatni a gyereket. Persze ilyenkor a legtöbb esetben a szülők kikérik maguknak, és jól megsértődnek. Ha mégsem, akkor ez a járható út.

Magánpszichológus, vagy valamilyen alapítvány. A Nevelési Tanácsadóban csak olyan papírt adnak, hogy édes, okos a gyerek. Azok még egy autizmust sem ismernek fel.

Az én fiam adhd-s. 3 éves kora óta hordom hozzájuk, már vagy 10-szer voltunk, nem túlzok. Nem jöttek rá, mert kétszemélyes szituban fél órára egy angyal. A Vadaskertben diagnosztizálták, most visszük a Bizottsághoz a papírt, hogy kapjunk fejlesztést. Igaz, az én fiam egyáltalán nem agresszív, ő másképp kezelhetetlen.

És mégis miért haszontalan az én válaszom? Utolsó voltam.

Elmondtam, hogy mi hogy jártunk. Akkor oldjátok meg egyedül, nem kell kérdezni.