Testvérek egy csoportban, vagy külön? Tanácstalan vagyok, lentebb kifejtem!
Kisebbik 3 éves, nagyobb 5. A kisebb mehetne a nagyobb csoportjába oviba. Nagyon jó lenne, mert nagyon szeretik egymást, jókat játszanak, és a nagyobb is azt mondta, szeretne vigyázni a kicsire, szeretne vele lenni. Tehát a testvér-kapcsolat szempontjából nagyon jó lenne.
Viszont a csoportban a legkisebb gyerek 4,5 éves, és csak az én 3 évesem menne most hozzájuk. Tehát teljesen kiesne a korosztályából, és hát valószínű, hogy nem tudná felvenni a ritmust, amit a nagyobbak diktálnak. Jövőre újra kerülnének hozzájuk kicsik, így ez az egy év lenne csak, amit a kortársatól külön tölt. (Cserébe viszont lenne egy éve a tesóval).
Nem tudom mi legyen.
Végülis egy év után mennek hozzájuk kicsik...
Mi a véleményetek?
Én imádom a húgom, mindig jó volt a kapcsolatunk, de az ovi halál volt együtt :( Kicsit olyan, mint az együtt dolgozó házaspár. Minden együtt történik, nincs saját élmény, amit meg lehet vele osztani...
Anyu is azt mondja, látta, hogy akkor voltunk legzűrösebb kapcsolatban a tesómnal. Amikor iskolás lettem, sokkal jobb lett.
Köszi a válaszokat!
Kicsit visszahúzódóbb típus a kisebbik lányom, ezért tényleg segítené a beilleszkedést a tesója. Viszont nem ijesztené meg a nagyon rohangálása, "vehemenciája"? Nem lehet, hogy csak még félénkebbé tenné ez őt?
Az én lányaim hasonló korúak, most volt az első közös évük az oviban. Nálunk nagyon bejött, hogy egy csoportban vannak. Nincsenek sülve főve együtt, más barátaik vannak, de ha kicsinek segítség kellett, mindig számíthatott a nővérére.
A kisebbik lányomnak nem a korosztályából vannak a barátai. A nagyobbak felkarolták, szívesen játszanak vele, és egy év alatt rengeteget fejlődött ennek köszönhetően.
Az én lányaim 1 évig jártak együtt. (2 év korkülönbség)
Nagyon nagyon nagyon rossz volt.
A pici rátapadt a nagyra, de nem kicsit. Eleve zárkózott gyerek, így még jobban bezárt, csak a nagytesóval volt hajlandó bármire is.
A nagyot irritálta egy idő után, hogy hiába menne a velekorú gyerekekkel játszani, a picitesó mindig ott lohol a nyakában.
Szóval eltelt pár hónap és szó szerint utálták egymást, itthon is csak nyúzták, ölték egymást.
BORZALOM VOLT.
Aztán 1 nevelési év után én szétkaptam őket, másik ovi is, ahol csak tiszta csoportok voltak, a pici bekerült a velekorúak közé és a nagy is a velekorúak közé.
Nagyon jó ötlet volt, nagyon jól sült el.
A pici megnyílt, lettek barátai.
A nagy végre boldog volt, hogy nem lóg a nyakában senki.
Az én lányaim hasonló korúak, most volt az első közös évük az oviban. Nálunk nagyon bejött, hogy egy csoportban vannak. Nincsenek sülve főve együtt, más barátaik vannak, de ha kicsinek segítség kellett, mindig számíthatott a nővérére.
A kisebbik lányomnak nem a korosztályából vannak a barátai. A nagyobbak felkarolták, szívesen játszanak vele, és egy év alatt rengeteget fejlődött ennek köszönhetően.
Azért másoltam be, mert nálunk is szóról szóra ugyanaz a helyzet. Nem is tudtam volna kisebbik lányomat másik csoportba iratni és reggel elmagyarázni, hogy Ő miért nem megy Éva és Bea nénihez (ovónénik :) )ott már majdnem mindenkit ismert, szóval 2 perc volt a beszoktatás :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!