Régen is volt ez az 1 hét ovi,1 hét beteg állapot? Hogy lehet így munkát vállalni?

Régen betegen is vitték a gyereket az oviba. Nem volt szokás táppénzre menni beteg gyerekkel. Ha nagyon rosszul volt, csak akkor maradt otthon a nagyival. Volt ez a 90-es évek elején.

A munkáltatók nem nézik jó szemmel a hiányzó szülőket. Sokszor az állásával játszik, aki otthon marad a beteg gyerekével. Megpróbálják valahogy megoldani, pl. rokon, nagyszülő. És nem igaz, hogy a munkáltató nem balhézik! A legtöbb főnök kirúgással fenyeget.

Van pár szülő (sajnos ilyen is akad), aki lógni akar a munkahelyéről, aztán a gyerekre hivatkozva kiíratja magát. Micsoda véletlen, pont akkor lesz beteg a gyerek, ha túlórázni kell, vagy pluszmunka van. Az ilyen lógós szemét szülők miatt nem szívesen feszik föl dolgozni a gyerekes anyukákat. :(

Engem már általánosban ha beteg voltam, otthon hagytak egyedül. Reggel lefőzték a teát nekem, aztán pihenjek amíg haza nem ér valaki.

Ovizás első évében sajnos nagyon általános az egy hét ovi, egy hét betegség felállás és kevés munkaadó van, aki ezt tolerálni tudja (nem tudom, tudjátok-e, de a táppénzt az első két hétben a munkaadó fizeti, tehát nem csak a munkád hiányzik, de még fizet is utánad valamennyit).

Bölcsiben 3-4 nap ment,3 hetet volt otthon.Oviban most már egy-két hetet kibír aztán 2-3 hét otthon.

Mindent megpróbáltunk már a dokival,hogy jobban bírja,de nem bírja jobban."Majd kinövi".Hogy dolgozok mellette? Sehogy.Férjem nem tud táppénzre menni,mert sokat dolgozik,felelős beosztásban,jelenleg egyébként is csak ő keres,nagyszülők szintén dolgoznak.Egyedül én tudok otthon maradni ha beteg.Pedig én kis taknyolással,kis köhögéssel viszem oviba,de sajnos ha beteg,akkor nagyon elhúzódik neki.

Én annyit tudok tenni,hogy tanulok,szerencsére megtehetem,hogy ha majd tényleg kinövi a betegeskedést,akkor jó esélyeim legyenek a munkaerő piacon.Mert azért már alakul a dolog.

Akiknél viszont kellene a két fizetés,azok helyzetébe bele se tudok gondoloni.

Nálunk 4 nap ovi, 2 hét itthon az ikreimmel. Hát én eljövök táppénzre. Biztos nem örülnek neki odabent, de nem kell másnak dolgoznia helyettem - ezt a feladatot csak én tudom elvégezni, úgyhogy nekem kell utolérnem saját magam. Az én munkahelyem nagyon toleráns, mondjuk nem versenyszféra, nem is fizet annyit...

Ha muszáj bemennem, férjem egy-egy napot vállal itthon, ő teljesen rugalmas munkaidejű, viszont ő tart el lényegében minket, tehát nem lehet annyit igénybe venni.

Szóval lehet munkát vállalni, de biztos, hogy vannak durvább helyek, mint az enyém. 6 éve ott dolgozom, és a gyerekek előtt sosem hiányoztam, megbízható munkatárs voltam, de lehet, hogy vannak helyek, ahol ez sem számít. Ami szerintem számít, az az, hogy mennyire pótolható valaki. Ha speciális szaktudása van, mint pl. nekem, nehezebben válnak meg tőle. Míg GYED-en voltam, kerestek a helyemre ideiglenesen mást, de nem találtak senkit.