Van/volt valakinek extra zárkózott gyereke az oviban?
Hogy tudtákot feloldani a gyerket? Átesett ezen, elmult vagy jobb lett?
MÁr középsős a fiam, nagyon aranyos ovonénik vannak, szereti is őket a fiam, bár a csoport nem a legjobb a számára. Sok nagyon harsány és hangos gyerek van, sok az agresszív, verekedős is. Az én fiam eleve visszahúzódóbb fajta, ezekkel a gyerkőcökkel egyszerűen nem tud barátkozni. Nem velük van a baj, de a fiam egyszerűen totál más, már az ovonők is mondták. Ő ilyen kis finomlélek, kis miniművészúr. De tényleg. Az ovonők mondták, hogy nincs mégegy ilyen tipusú gyerek -se fiu-se lány, mint ő. Nem tudok ezzel mit kezdeni. Tudom, hogy az ovonők figyelnek rá, külön is foglalkoznak vele, de akkor is. Minden héten eldöntöm, hogy átiratom máshova, akkor kapok valami nagyon pozítív visszajelzést, hogy már sinen van a gyerek. Aztán megint azt veszem észre, hogy egyre jobban bújik vissza a kis csigaházba.
Érdekes, mert azért a maga módján szereti az ovit, a foglalkozásokat, okos és értelmes gyerek, tud mindent, 100-ig számol, 4éves korához képest gyönyörűen rajzol, és szuper kézügyessége van. Sose sír, hogy oviba kell menni, megy szívesen.
De ma már nagyon elkeseredtem, mert ma volt a farsang, amit várt meg készült rá. De ovonéni mondta, hogy ma még inkább zárkózott volt, mintha a jelmezektől mégkevéséb érezte volna jól magát.... Nem tudom már mit csináljak vele. SOkat beszélgetek vele az oviról, minden reggel úgy hagyjuk ott -én vagy féjrem- hogy na ma kivel fogsz játszani, kivel fogsz beszélgetni... próbáljuk oldani, de azt veszem észre, hogy semmerre sem haladunk. :(
TAnácsok, ötletek? Bármit szívesen fogadok.
Most azt találtam ki, hogy kineziológushoz fogom vinni- hátha oldja kicsit ezt a benne lévő blokkot.
válasza:inkkább aikidozni vidd
"Aki a sportpályán megtanulja a küzdést, a szabályok betartásának fontosságát, az ellenfél tiszteletét, a bírói döntések elfogadását, az megtanul veszteni és nyerni.
Az igazi sportember képes a vesztés után újra felállni és tovább küzdeni, ezáltal a civil életben is hasznosabb, értékesebb tagja lesz a társadalomnak, mint aki könnyen feladja a küzdést, vagy csak szabálytalan, törvénytelen úton tud eredményt elérni.
A sportban megtanulunk társainkkal együtt küzdeni egy célért, megtanulunk alkalmazkodni a változó feltételekhez és a társakhoz.
A sport pozitív tulajdonságai nem csak a testre, hanem a lélekre és a szellemre is hatnak, a rendszeres mozgás számos, szinte azonnal érezhető pozitív változást idéz elő a szervezetben, s ha életünk természetes részévé válik, akkor nyilvánvalóan preventív hatása is van. A sportba fektetett energia 1000-szeresen megtérül az életed minden területén!
A harcművészeti edzés olyan hasznos elfoglaltság, ami fizikai, szellemi és etikai téren is pozitívan hat a fejlődésünkre, számos olyan dologra felkészít, ami az élet más területén is hasznossá válhat. A harcművészet gyakorlása erőssé és vidámmá tesz. Ez a legtökéletesebb mentális és fizikai egészségmegőrző program!"
Köszönöm az ötletet, és ezt a sportról szóló szöveget, de ez nem igazán válasz a kérdésemre.
Nem hinném, hogy nekivaló lenne ez a fajta küzdősport egyébként, mint írtam, nagyon finom lélek, kis művész, az erőszak, verekedés nagyon messze áll tőle. Nem ilyen kisgyerek. Majd úszni fog jövöre járni, meg ahogy én látom a futás lenne neki való.
Azért köszi!
válasza: válasza: válasza: válasza:Ő ilyen, ez nem baj. Nem értem, ez miért baj. Főleg, hogy az óvónénik külön is foglalkoznak vele és látják, hogy ő ilyen. Ez jó. Differenciált bánásmód :) SZuper az óvónénik részéről.
A jelmezektől sok gyerek ódzkodik, óóó nálunk mos ta csoportban kiment a folyosóra vagy 5 gyerek, mert nem bírták a benti csoportos jelmezes létet. Van ilyen. Ez nem baj. A télapótól is sír egy csomó gyerek. EZ sem baj.
Ha a társaság nem tetszik, azon gondolkodhatsz.
Átviszed máshova, mi a garancia, hogy ott mi a csoportösszetétel. Mi a garancia, hogy ott külön figyelnek a te kis drága művészkédre.
Nnnna elmondom, nálunk mi volt.
Utáltam az ovi összetételét, nem volt való az én kis művészemnek. Sok agresszív, neveletlen kisgyerek. Az óvónők jók voltak. De ettől az én gyerekem utálta a többi gyereket, hiába szerette az óvónéniket. GOndolkodtam 1 éven át másik ovin. Mindenki lebeszélt, hogy ugyan már, mindenhol vannak verekedős gyerekek.
Nna végül 2,5 év ovi után eldöntöttem, ennek itt a vége, mentünk új oviba. Érdekes, de ott mindenki normális, arányaiban össze se lehet hasonlítani, míg a régi oviban a 25 gyerekből 15 neveletlen volt, itt a 28 gyerekből csupán 2.
Ééééés a kis művészgyerekem jól érzi magát és végre szeret oviba járni!
Javaslom nézz körbe, de tényleg jól nézz körbe, nehogy csöbörből vödörbe ess, és a sok verekedős, ámde jó óvónéni kombót lecseréld sok verekedős, ámde rossz óvónénire.
KIneziológus sztem felesleges.
Amúgy oviban dolgozom, vannak ilyen kis zárkózottak, ez nem baj. Felnőttek között is van, ez természetes.
Képzeld, ha mindenki nyílt lenne és mindenki ordibálna és stb.
Köszi a válaszokat.
Tudom, hogy a gyerekek hangosak, elevenek írtam is, hogy nem a csoporttal van baj, a fiammal sincs tudom, csak ő olyan "más". És mivel nincs még egy ilyen tipusú gyerkőc mint ő, ezért nem tud nagyon barátkozni, és már igazából nem is nagyon akar. Ezért írtam, hogy nem olyan jó neki a csoport, de ezt tényleg ne úgy értsétek, hogy bármi bajom lenne bermelyik gyerkőccel, mert nincs. Fiam megy úgy eltölti a napokat az oviban, és elvan magával.
Az, hogy elviszem másik oviba, inkább csak a tehetetlenség miatt gondolom, és tényleg csak gondolati szintig jutottam, mert igazából nincs erről szó. Annyira szereti és ragaszkodik az ovonénikhez, hogy amit az utolsó válaszoló is ír- nem biztos, hogy jobban járok, ha máshova viszem. Ők legalább biztos pont a fiamnak, másik helyen meg nagyon lutri- a csoport és ovonénik is- tudom. Másfél éve ezen rágódom! :(
Egyébként este még felhívtam az ovónénit mert annyira tanácstalan voltam és jó sokat dumáltam vele. Jó a viszonyunk, nem gond, hogy telefonon érdeklődök. Már kicsit nyugisabb vagyok. De egyből mondta ő is, hogy egyetért velem, mert mindketten észrevették, hogy mostanában méginkább zárkózott mint eddig.
Nem alapjában akarok belőle vagány gyereket faragni, hanem csak szeretném, ha majd mondjuk 2,5év mulva iskolába megy, akkor kicsit nyitottabb legyen és megállja a helyét.
A kineziológust azért megérdeklődöm, tudok olyanról, aki gyerekekkel is foglalkozik, és kb úgy van ahogy írtátok, hogyha a gyereket nem tudja oldani, akkor a szülőkön keresztül végzi a "kezelést" vagy a foglalkozást, vagy mindek hívják ezt. Beszélni fogok vele, hogy mit gondol, tudna-e segíteni.
Köszi, hogy írtatok.
válasza: válasza:Az én lányom is extra zárkózott az oviban. Szeptember óta még egy szót sem szólt senkihez, még nem evett egy falatot sem, és nem ivott egy kortyot sem. Nem szól, ha szomjas, nem szól, melege van, nem szól, ha fázik, nem szól, ha pisilnie kell. Inkább szomjazik hazáig, meg tartogatja a pisit. Barátai nincsenek. Eljátszik egyedül, de segítséget nem kér a felnőttektől. Ne is szóljanak hozzá. Hazafelé meg már sír, hogy mindjárt bepisil, nagyon éhes, meg nagyon szomjas. :(
Itthon meg pont az ellentettje, igazi szövegláda, nyitott, barátkozós, és bizony nagyon-nagyon ügyes mindenben. Nem vagyok elfogult, de tényleg mindenben ügyes. Csak az oviban ezt nem mutatja meg.
válasza:Asperger szindróma? Nézz utána, lehet, hogy egy nagyon enyhe eset. Sokkal könnyebb, ha tudtok róla, és viszitek fejlesztésre.
A helyetekben megpróbálnék szimpatikus ovistárs-szülőkkel barátkozni, közös programot szervezni, hátha az oviban könnyebb lenne neki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!