Önzőség ugy járatni oviba a gyereket ha én otthon vagyok a picivel?

Nálunk gyerekkoromban ugyanez volt a szitu, én voltam a középső gyerek. Tőlem megkérdezte anyukám 3 éves koromban, hogy mennék-e a bátyámmal oviba. Kipróbáltuk, szerettem, úgyhogy onnantól kezdve jártam oviba. Anya így kettesben volt otthon az öcsémmel.

Most viszont, hogy már én magam is óvónő vagyok, a mi szempontunkból azt mondom, valamilyen szinten önzőség, hiszen így is rengeteg gyerek jut az oviban egy felnőttre, nagyon nehéz mindegyikre egyformán odafigyelni, és ennyi figyelem egy háromévesnek bizony sokszor nem elég. Jobb lenne, ha legalább azok nem hoznák be a gyereküket, akik megtehetik, hogy otthon maradnak vele. Otthon az anyukájától több figyelmet kapna, mint amennyit az óvodában 30 másik gyerek mellett tudunk rá fordítani. Ezt nem leoltásnak szánom, de óvónőként és leendő anyukaként én így látom a helyzetet.

Szia!

Nálunk is jár a nagy oviba. Most kezdte. Nagyon szereti, már kellett neki a gyerektársaság. A szükséges fejlesztéseket is megkapja az oviban (beszédlemaradás), így nem nekem kell külön rohangálni vele mindenfelé, megoldandó a kisebb tesó felügyeletét.

Itthon vagyok a 2 éves hugival, és decemberre várjuk a harmadik gyerkőcöt.

Nem érzem rosszul magam, mert a nagy ovis. Itthon már nem tudtam lekötni, unatkozott.

Ha minden igaz, a kicsi jövőre kezdi majd az ovit. Ha nagyon nem megy majd neki, nem eröltetjük, de látom a nagyon, hogy jó hatással van rá a közösség.

Nálunk 23-an vannak a csoportban, de nagyon jó óvónénik vannak, és a gyerekek is neveltek. Nincs ramazuri.

Én a saját gyerekemnél azt tapasztaltam, hogy 3 évesen már nagy szüksége van a közösségre. Nálunk pont májusban töltötte, úgyhogy csak idén ősszel ment oviba. Nagyon szereti, barátai is vannak már. Sőt, most már délután alszik is ott!

Amikor a gyerek is akar oviba járni (egész nyáron ezt hallgattuk tőle, pedig tisztában volt vele, hogy az óvónéni lesz ott, nem anya meg apa), ráadásul miután elkezdte, és nincs komolyabb zűr vele (második-harmadik nap hisztizett, mert egy-egy játékon összeveszett valakivel, de azóta nincs hiszti), akkor miért kellene visszatartani? Ha igényli a közösséget, szereti a közösséget, akkor nincs mi miatt otthon tartani.

És mondom én ezt, aki a gyerek megszületésekor úgy gondoltam, hogy kizárólag az utolsó évben (iskolafelkészítő) adom be oviba a gyereket! De láttam rajta, hogy kell ez neki, és hogy őszinték legyünk, nekem is.