Nem fogadják el a gyerekemet az óvónők. Ti mit tennétek?

Azert ha olyan okos lenne, tudna, hogy a hiszti nem vezet semmire. Hameg tisztelet tudó lenne, akkor nem mondana ellent az ovonoknek.

Ertem en, hogy veded, hiszen a gyereked, de nem az ovonokkel van a problema.

Az en gyerekem is ilyen volt, elso körben en is támadásnak éltem meg. Aztán rájöttem, hogy igazuk van es segitseget kertem.

Nevelesi tanacsadoba mentünk. Ott a jutalmazásos módszert javasoltak. Ehhez persze az ovonoknek is együttműködnek kellett lennie.

Volt egy kis fuzetünk, amibe a napi viselkedést vezették. Délelőtti es délutáni viselkedés, feladat megoldási hajlandóság volt feltüntetve, tehat maximum 3 "pontot" lehetett gyűjteni naponta. Ha megvolt a harom pont, kapott valamit - matrica, csoki, fagyi, akármi apróság. Ha egy het alatt összegyűlt minimum 10 pont, akkor kaphatott valami nagyobbat. Buntétest nem kapott, ha nem viselkedett megfelelően, ellenben dicsérték, ha jol csinált valamit - akkor is, ha a tobbi gyereknek ez normalis volt. Nehány hónapig kellett alkalmazni a módszert. A gyerek gyökeresen megváltozott, utana nem volt gond vele.

Mint írod is a hiszti pszichés dolog. Akkor nem érzed úgy, hogy komolyabban kéne foglalkozni vele? Esetleg szakember segítségét kérni, hogy rájöjjetek mi lehet az igazi ok?

Talán köze le az oviváltásnak is a dologhoz.

Attól nem lesz egyéniség a lányod, hogy hisztizik, amikor feladatokat kéne csinálni. Az egyéniség teljesen mást jelent. Az sem válik a gyermek hasznára, hogy szerinted jó, hogy így próbálja érvényesíteni az akaratát. Hisztivel.

Igenis meg kell tanulnia, hogy közösségben nem mindig az van, amit Ő akar. Azért járunk oviba, hogy szocializálódjunk. Hogy megtanuljuk a normál viselkedési formákat. És ebbe nem fér bele, az, hogy ha valamihez nincs kedvem, akkor kicsapom a hisztit.

Lehet, hogy az óvónők sem a legtürelmesebbek, de nem mindenért Ők a hibásak. Ha a másik oviban nem volt gond, attól még történhetett valami, amiért most már van.

Kérd szakember segítségét.

ezt innen nehéz megítélni, valószínűleg eleve nem is fekete-fehér a dolog, de lehet igazságod benne. főleg, ha a másik helyen szerették. beszélj a gyerekkel mindenképp, de én reálisnak tartom ebben a nagy magyar valóságban, h a két türelmetlen, nyugdíjazást váró óvónő nem akar plusz energiát fektetni a gyerekedbe. itthon amúgy is bevett gyakorlat, h aki egy kicsit is különbözik, annak módszeresen lenyesegetik a szárnyait. biztos, h a gyereked is hibás, mert ebben a korban a hiszti már nem megfelelő reakció. de az igaz lehet, h az óvónők nem túl nyitottak az együttműködésre és inkább lepasszolnák, mint megoldanák a problémát...

beszélj velük, beszélj a gyerekkel, ha nem juttok dűlőre, nincs változás, fontold meg az oviváltást. de ne siesd el