Mi a különbség a családi napközi és a magánóvoda között?

Magánóvodába járhat a gyerek iskola előtti utolsó évben is, van iskolafelkészítő foglalkozás, a csanába nem.

Magánovi 2,5-3 éves kortól, csana már korábban, talán 1-től is van.

Magánoviban 20-25 fős csoportok vannak, nálunk két szakképzett óvónő és egy dadus minden nap. Csanában nem feltétlen végzett óvónők vannak (általában nem), kisebb csoporttal. Szakmai programja a csanának is kell, ott utána tudsz nézni, hogy mit adnak ők a gyereknek, mit várhatsz el tőlük.

Csana olcsóbb.

csana: [link]

magánovi alapításának feltételei nem térnek az önkoris óvoda alapításáértól

(megj.: az én gyerekem magánoviba jár, csanába nem akartam adni, önkorisba meg nem vették fel)

Nekem majd' 4 évesen került a fiam oviba (előtte itthon volt). Akkor már nem láttam értelmét csana-ba adni.

Más kérdés az, hogy mekkora a gyerek, akarod -e egy helyre beszoktatni, aztán abból a közegből egy másikba elvinni. Én ezet nem akartam. (1.vagyok)

Én is megpróbálom összefoglalni a különbségeket:

1. tárgyi körülmények: a csana általában egy családos magánember otthonában van, aki rendelkezik ehhez működési engedéllyel és ott vannak a saját gyerekei is, a magánóvoda önálló intézmény

2. szabályozás, engedélyek: a magánóvodáknak is minimálisan meg kell felelniük az önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó szigorú szakmai-peadgógiai és egyéb (pl.közegészségügyi, munkaügyi, tűzoltóhatósági, építésügyi stb.) feltételeknek, a csanára ennél lényegesen lazább szabályozás vonatkozik, nagyon sokkal nem több, mint amit józan ésszel egy magánember egyébként is megvalósít az otthonában a gyermekneveléssel

3. szakmai- humán: a magánóvodákban kizárólag szakképzett, az óvónői státuszban diplomás szakemberek dolgoznak. Általában magas szintű képzéssel, hiszen ez a fizető szülők elvárása is (pl. angol nyelvű pedagógus vagy fejlesztő szakember, esetleg néptánc oktatói tapasztalat stb.)- lehetőségük van szerződés alapján sokféle szakembert is odavinni, amire igény van: pl. különböző gyermeksportoktató, logopédus, egészségügyi szűrésekre szakorvos, dietetikus stb- tényleg a kereslettől függ. Ehhez képest a csanában a "vezető" jellemzően egy édesanya, aki gyorstalpalón elvégez egy tanfolyamot és a saját gyermekei mellett másokét is ellátja. Lehet, hogy van szakirányú végzettsége, de ez egyáltalán nem feltétel. Talán éppen a kis mérete miatt sokkal költségesebb módon tud biztosítani (ha egyáltalán tud és ha egyáltalán van rá igény) különböző plusz szolgáltatásokat.

4. csoportlétszám/gyermeklétszám: a csanában 10 fő alatt maximalizált, a magánóvodában a felső határ megegyezik az önkormányzati ovik max. létszámával (ami pedagógus és helyfüggő is stb.), de alapvetően nem lehet töb kb. 30 főnél a csoportlétszám. DE: a magánovikban jellemzően ennél jóval kisebb a létszám (amit én tapasztaltam, az a 10/12-től a 20ig van/csoport).

Azt is érdemes ezen felül figyelembe venni, hogy hány fő dolgozó, ezen belül hány fő szakképzett dolgozó jut egy gyermekre- és bár "darabra" a magánoviban nagyobb a létszám, az egy főre jutó arányok általában jobbak. általban nem egy fő diplomás pedagógus van egyszerre a gyerekcsoporttal, hanem kettő és mellette van dadus stb.

5. szakmai program: ez kötelező és nyilvános, átlátható egy magánoviban (kik vagyunk, milyen módszerrel, milyen terv mentén foglalkozunk a gyerekekkel, ehhez milyen eszközöket, milyen szakembereket, milyen forrásból veszünk igénybe stb.)- van ilyen egyébként a normál önkormányzati ovikban is és egy nagyon hasznos olvasmány :) A csalában nincs ilyen általában és sokkal személyesebb, esetlegesebb a gyerekekkel való foglalkozás. Ez nem feltétlenül rossz- kinek mi jön be.

A gyermekfelügyeleten inkább túlmutat a magánovi által kínált komplexebb program. Talán nagyon egyszerűen úgy tudnám megfogalmazni, hogy a csanában rábízom a gyermekem valakire, akitől a magaméhoz hasonló bánásmódot, felügyeletet, játékot és foglalkoztatást várok, mint amit kb. én otthon tudnék megadni a kicsinek, míg a magánoviban az előbbieken túl saját anyai képességeimhez mérten egy professzionálisabb foglalkoztatást, szélesebb körű programokat, játékokat, képességfelmérést és - fejlesztést kaphatok.

A csanának nem feladata az iskolaelőkészítés, általában nem vállalnak speciális nevelési igények kielégítését sem. A magánovinak kötelező megtennie a tanköteles korú gyermekek esetében (5 évtől) a felkészítést, iskolaérettségi vizsgálatokat stb. A gyakorlatban nagyon lényeges ez a különbség, hiszen más típusú foglalkoztatást igényel. Vannak olyan magánóvodák, amelyek speciális pedagógiai módszerekkel (montessori, waldorf stb.) vagy speciális helyzetű gyerekek számára (pl. autista) vannak, csanában nem tudok ilyenről, hiszen ott nincsenek emg a feltételek 5-6-8 beteg gyermek egyidejű és szakszerű fejlesztésére.

4. árak: abszolút értékben talán a csanák olcsóbbak lehetnek, bár buadpesti viszonylatban itt is 60 eFt/hó körüli értékekkel találkoztam. Relatív értékben (az elérhető szélesebb lehetőségeket tekintved, a "házhoz hozott szolgáltatások értékét is figyelembe véve) lehet, hogy a magánovi az "olcsóbb", ha az havonta pár tízezer Ft-tal drágább ugyan, de már benne van esetleg rendszeres sportolás, speciális étkeztetés, anyanyelvi szintű nyelvi környezet vagy egyebek.

nehéz általánosságban összehasonlítást tenni.

Vannak bizonyára rossz minőségű, "lehúzós" magánovik és ugyanilyen csanák is és fordítva is. Inkább az adott két konkrét szolgáltatást lehetne jobban összevetni.

Az viszont sajnos tagadhatatlan, hogy az utóbbi években nagyon sok csana létesült és bizony köztük is sok-sok rostálódott ki, azu alapvető működési feltételeknek sem feleltek meg, pedig az árképzésük nem ezt mutatta.

A környezetemben sok olyan családot ismerek, akik megjártak csanákat, a többség nem jó véleménnyel volt róluk (és inkább tartották a babysitter szolgáltatást jobb alternatívának!).

Az én gyermekem egyébként magánoviba jár- így én sem vagyok elfogulatlan a véleményemmel.