Anyás beszoktatás, hogyan tovább?

Ismerem a kérdésedet, én is válaszoltam akkor, hogy én nagyon is az anyás beszoktatás mellett vagyok, a lányom is egyidöben kezdett veletek.

Nálunk második hét közepétöl már ö mondta, hogy mehetek és pá. Habár néha sirdogál, de a nevelök rögtön megnyugtatják és szeret ott lenni.

Viszont én láttam a lányomnál mikor volt félelme és mikor csak hiszti és bepróbálkozás. ezt neked is külön kellene venni. Ha úgy érzed, már nem fél, már tud játszani, már elengedett, akkor egy erös vágással ott kell hagynod és késsz. Nálunk is ez lett volna, ha nem enged el, de elengedett mert látta hogy én is azt akarom.

Most már van 1 kislány akivel együtt is játszik néha.

Tudom írtad, hogy az elsö oviba beszoktatás nélkül az elsö pertöl egyedül kellett hagynod, és ez tuti megviselte, de egy idö után áteshettek a ló túlóldalára amikor már csak kihasználja a gyereked, hogy te aggódsz érte, pedig ö már késsz lenne elengedni téged.

Hát ez az, amire nem lehet mindenkire ráhúzható szabályt alkotni. Szerintem nem szerencsés nagyon sokáig elhúzni a beszoktatást, de lehet, hogy másoknak mások a tapasztalatai.

Nálunk ez úgy ment, hogy első nap bementem vele kb. másfél órát. Az én kisfiam olyan, hogy ha a közelében tud, akkor felszabadult, de ha otthagyom, sír. Szóval vidáman játszott, néha lecsekkolt, ott vagyok-e. Másnap már nem mentem be vele, kb. 2 órát volt bent nélkülem, akkor nagyon sírt. Harmadnap már ott is aludt. Egyre kevesebbet sírt reggelente, ez a harmadik hetünk, és ma volt az első sírásmentes reggel!

Szerintem ha alapból anyás a kisgyereked, akkor kikerülhetetlen a sírás, akár van beszoktatás, akár nincs. Ha még sokat mész be vele, akkor meg fogja szokni, hogy Anya ott van az oviban, pedig nem ez lenne a cél. Úgyhogy azt javaslom, most más nyugodtan hagyd bent egy rövid időre, a síráson meg át kell esni.