Hogy mondjam meg a szülőnek, azt, hogy a gyermeke bántalmazó?
Elég nehéz és kényes téma, de már ott járok, hogy felrobbanok.
Gyermekem 5 éves fiú, a bántalmazó 4 éves fiú.
Az óvónők azt mondják, majd ők elintézik, intézkednek, de addig fajult már a dolog, hogy a gyermekem fizikai tüneteket produkál, hogy ne kelljen oviba menni.
Véget akarok vetni ennek a rémálomnak. A gyerekem imádott oviba járni, ő volt az egyik, aki haza sem akart jönni annyira szerette. Most eljutottunk addig, hogy sírva megy, ha megy, bent nem játszik, nem eszik. Ha az a bizonyos gyerek bent van. Először leráztak az óvónők azzal, hogy biztos a korán kelés a baj, vagy, hogy biciklivel járunk, de az én gyerekem is, meg már más csoporttagok is mondják hogy igen, az a kisfiú bántalmazó.
A gyerekem nem védi meg magát. Egyszer kiállt magáért és ő került büntetésbe, azóta nem szól, nem tesz semmit.
Jelenleg itthon van, "betegen", de a gyerekorvos sem írhatja ki egész évre..
Az óvónők semmit nem tesznek, a dadus sem, így kedvesem akar a szülőkkel beszélni, de a kérdés adott..
Hogy mondjuk el a szülőnek, aki benyalta magát az óvónőknek?
válasza:#9-re:
#8 vagyok, így legyen ötösöm a lottón. Szinte sejtettem, hogy anyuka kb. ilyen lehet. :-))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Na, ilyennel hiába beszélsz.
válasza:Úgy érted normálisan reagál?
Nekem azt mondták túl szigorú vagyok vele és minden rosszra ugrok, nem úgy kellene, hanem elmismásolni.. az én gyerekem minden gondolata ki volt szolgálva az elején és ha igaza volt, bevédtem. Így nem védeném be, de megnevezném az érzéseit, és mondanám, hogy nem szabad, lefognám a kezét, de ennyi.
Mikor keményebb lettem jóval, akkor lázadt a gyerekem leginkább, majd lehiggadt és hozzászokott ahhoz, ha rossz neki. De ezekkel párhuzamosan több dolog történt, nem tudom csak ennek betudni.
Pl játszón, ahova jártunk, szaladt egy babához, aki a kedvenc játékán ült rácsapni.. ekkor volt 3 éves, a baba másfél-kettő. Még nem tudott beszélni, egyszerűen elvittem onnan, jól belém is harapott, de nem voltam nagyon mérges, mert kicsi volt.
válasza: válasza:Gyerekem csoportjában 3 évesbe van egy ilyen agresszor. Tehetetlenek vagyunk, beleértve az óvónőket is. A szülőkkel megbeszélni nem lehet. Azonnal támadnak, tagadnak, besértődnek. Az anyuka ismerős pszichológustól szerzett egy papírt arról, hogy nincs a gyerekének semmi baja.
Ezt lobogtatja bármikor felmerül ennek az ellenkezője.
A kisfiú mellé állandó felnőtt felügyelet kell, miközben ott a maradék 24. Senkinek nem fogad szót, szökik, semmilyen szabályt nem tart be, a gyerekeket random bántja, üti, karmolja, el/le löki, ha épp olyanja van. Most is van egy kislány a csoportban monoklival, amit a kisfiú okozott neki, ha már épp arra járt...
A gyerekek utálják. Mindenki elfut tőle, elbújnak, ha közeledik feléjük. A szülők arra tanítják gyerekeiket, hogy hogyan tudják megvédeni magukat. Van, aki utálja miatta az ovit; van, aki bepisil, ha csak mellé áll; sokan csak szóban panaszkodnak; mások fizikai tünetekre panaszkodnak, ha oviba kell menni.
De a kisfiúval minden rendben van...
válasza: válasza:14: "Az anyuka ismerős pszichológustól szerzett egy papírt arról, hogy nincs a gyerekének semmi baja."
Annál jobb. Eszerint csak az ő nevelésük miatt ilyen. Akkor neveljék meg a gyereket.
Nem vagyok óvónő, de biztos nem érdekelne a sértődésük. A szemükbe mondanám, hogy neveljék rendre a gyereküket, ha egyszer semmi pszichológiai problémája nincsen. Ilyenkor nem lehet a gyermekvédelmet értesíteni? Ha lehet, én első körben ezzel fenyegetném meg a szülőket, aztán ha sürgősen nem történik változás, meg is tenném.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!