Amikor jött a kistesó a nagytesót hány hétig nem vitted oviba?

Nem értem egyszerűen, hogy mi az, hogy nem hiányzik az oviból a nagyobb.

Talán azért, mert az óvoda nem büntetés. Nem azért járt oda, mert nincs kistestvére, hanem mert jó hely, ahol barátokkal játszhat. Lehet, hogy egyeseknek elképzelhetetlen, de egy kiegyensúlyozott gyerek szeret oviba jár i, mert jó ott neki, barátai vannak, és tudja, hogy délután jönnek érte a szülei (vagy más) és mehet haza. Egy ovis korú gyerek szeret a kortársaival lenni.

Az én fiam sem maradt otthon egy napot sem csak azért, mert kistestvére született. Szeretett oviba járni, nem fejlődött vissza, nem pisilt be újra, nem ébredt fel éjszaka. A kicsi pedig nem lett beteg.

Normális kommunikációval nem azt érzi, hogy ő nem maradhat otthon, hanem azt, hogy a kicsi nem mehet oviba mert még túl kicsi hozzá, de majd megnő, és ő is ovis lesz. A fiam rém büszke volt a húgára, és mutogatta a barátainak délután, hogy nézzétek, a babakocsiban az én testvérem van.

Egyébként meg unalmasnak tartott, hiszen (az ő szemével nézve) semmi érdekeset nem tudott csinálni. Aludt, evett es sírt.

Az ovi nem lapasszolás, hanem a növekvő gyerek fejlődését szolgálja. Jó hely.

#21-es, 4 gyerekem van, vicces is lett volna, ha a legkisebb születésekor azt mondom mindenkinek, hogy na, akkor most itthon ül velem mindenki 2 hètig és aléltan nézi a babát! :) Így is imádta mindenki, a betegségeiket nem kapta el a baba, és mindenki azt érezhette, hogy nem változott olyan nagyot a világ, az élet ugyanúgy megy tovább, a megszokott biztonságos medrében, ahogy eddig is. Szerintem nekik az állandóság érzése sokat segített abban, hogy mindenki (még az előző legkisebb is) zökkenőmentesen vegye a tesószületést. Senki nem is regresszált, számunkra ez volt a jó döntés.

És nekem sem ment volna olyan jól a szórakoztatásuk 0-24-ben az első pár hétben. Nem gondolom, hogy a "minek neki még egy gyerek?" kategória, ha nem a szülés utáni regenerálódás alatt szuperanya valaki. Nem elpateroltam őket, hanem az addigi megszokott ritmusunkban éltünk, és így is eléggé odatettem magam reggelente és délutánonként, hogy kapjanak belőlem eleget. Ráadásul nálunk a legkisebb baba 1 hós korában jött a téli szünet, akkorra már bőven felépültem, és sokkal jobb volt akkor 0-24-ben együtt lenni.

Nézd, én erre reflektáltam: "Nem értem egyszerűen, hogy mi az, hogy nem hiányzik az oviból a nagyobb."

Nem én voltam aki megütközött más döntésein.

Leírtam, nekünk mi és miért vált be. Teljesen elfogadom, hogy másnak más. Nem kiforgattam a szavaid, nyilván sehol sem csak aléltan nézi a család az újszülöttet. Ezzel a kifejezéssel azt érzékeltetten csupán, hogy a nekünk, a gyerekeimnek milyen abszurd lenne a dolog. De ha nektek így volt jó, az is szuper. Szerintem ebben nincs jó vagy rossz döntés. Nyugi.