Nem köszön egy csomó szülő az oviban?
Vidékről költöztünk Budapestre és nagyon meg vagyunk lepődve. Jó környék, szép óvoda, minden jó lenne. De sajnos nagyon bunkó a szülők többsége. Kiscsoportban vidéken természetes volt, hogy minden szülő tudja a másik nevét, köszönnek egymásnak, ha nem is barátkoznak. Ehhez képest itt hangosan köszön az ember egyik-másik anyukának és vissza se köszönnek! Miközben egymás mellett öltöznek a gyerekeink! Egyszerűen nem értjük. Többször köszönünk, semmi válasz! 15-en vannak a csoportban, abból 8 szülő ilyen! A gyerek legjobb barátjának szülei se köszönnek nekünk egyáltalán, képesek odaállni mellénk miközben a gyerekek játszanak az udvaron, mintha szellemek lennénk.
Abszolút nem értjük mi ez! Egymással is ilyenek ezek az emberek amúgy, nem csak velünk. Nagyon bánt ez minket, a gyerek is kérdezte, hogy miért nem köszön nekünk a néni? Én köszöntem! Nem érti szegény, hogy ha mi köszönünk, a másik miért nem? Erre mit kellene mondani?
9-es: Én egy termékkel mindenkit magam elé engedek, ha amúgy a hétvégi nagybevásárlást végzem.
De a kisgyerekeseket, időseket, terheseket vagy bárkit, akinél felmerül, hogy nehéz neki állni, azt meg akkor is, ha amúgy több mindent vesz. Mármint a buszon is átadnád neki a helyed, mert nehezére esik állni, nyilván a sorban is nehéz neki állva.
Erre nincs jobb szó. Nagyképű prolik.
Nagykepu szülő, nagyképű gyerek. Elvan bacva ez a társadalom. Nem kicsit.
Nálunk itt van köszönés, vidéken meg kukán néztek. Ez ember függő, nem Budapest függő.amugy terhesen sosem vártam el hogy előre engedjenek,nem vagyok ettől rokkant,meg ha ott állok nyilvánvalóan bírom a strapát akkor minek engednének előre?
Amúgy amíg nincs meg a kávem néha én sem szoktam köszönni 😅 egyszerűen nem látok,hallok semmit kávé nélkül.
Én is vidéki vagyok, boltokban az eladóknak is alap, hogy köszönök. Én is meglepôdtem, mikor Pesten jártam valamiért, és vettem egy CD-t egy kisebb könyvesboltban. Köszöntem az eladónak, és átadtam a kosarat. Úgy mért végig, mintha valami földönkívüli lennék, aztán több másodperc késéssel visszaköszönt. Kérdem anyukámat, aki velem volt, és távolabb várt, hogy ennek a boltosnak meg mi baja? Ô mondta, hogy á, ne lepôdjek meg, Pesten nem divat köszönni.
Szerintem ne vedd magadra.
Hat, az eloreengedesre reagalva, en is tulhordtam, de soha egy percig nem jutott eszembe, hogy engem elore kellene emiatt engedni. Szepen kivartam a sorom mindenhol. Nem is ertem, ezt miert
kell felhozni. Egyebkent ilyen helyen, en bemegyek, es hangosan koszonok. Aki koszon, koszon, aki nem, az nem erdekel. Kulon egyesevel koszongetni nem fogok senkinek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!