A 3 kislányom túl "laza" az oviban. Nem érdeklem őt. Ez mit jelenthet? Kötődési zavart?
3 éves, tesója még csak pocakban, bölcsis nem volt.
Az oviban most megy a beszoktatás.
Amint beléptünk a csoportszoba melletti öltözőbe ott hagyott engem és vissza sem nézve ment játszani. Ő egyébkent is nagyon extrovertált, erős személyiség, de most megdöbbentem, hogy ennyire nem érdeklem őt. A gyerekekhez is lazán odamegy, játékot kezdeményez velük, de amit a felnőttekkel csinál az nem esik jól. Ott állok mellette és egy másik anyukához viszi a játékot, majd próbál az ölébe ülni. Az udvaron is szívesebben játszik a pedagógusokkal, nem velem.
Más gyerek meg nyakig az anyjába/apjába bújva...
Itthon egyébként amikor kisebb volt nagyon sokat foglalkoztam vele, de mióta mindent szétrámol és azt eszik amit mi azóta a napom java részét a rohadt háztartás veszi el... Nagyon sokszor megpuszilom, mondom neki, hogy szeretem, én fürdetem, velem alszik. Alig játszok vele mióta egyedül szépen elvan, csak kirakózunk. Úgy gondoltam lehet emiatt bennem nem lát játszótársat és mivel kb csak velem van állandóan (bár a volt bölcsisek is a szüleiken csüngtek, velük sem játszott szerintem az elmúlt x időben állandóan a szülő), csak fodrászhoz menet bízom másra természetes neki a jelenlétem.
Ha a mamák vigyáznak rá, akkor sem nagyon keres, mert közli velük "Anya mindjárt jön.". Ha a férjemmel van nem is keres. Az oviban is ott hagytam kicsit, fel sem tűnt neki, hogy nem vagyok ott.
Szerintetek ez nagyon kóros, ugye?
Nem, szerintem ez nagyon is jó. Biztos benne, hogy nem hagyod cserben, vissza fogsz érte menni. Te vagy az állandó biztos pont az életében, akiről tudja, hogy ott van mellette, ha baj van, így élheti az életét, ismerkedhet új dolgokkal, biztonságos neki a világ.
Amúgy te mindig ott vagy neki, ezért kicsit "unalmas" is vagy (ne érts félre). Veled ugyanolyan hatszázadszorra játszani, az óvónénik, más felnőttek máshogy játszanak, viselkednek, ők érdekesebbek. Gondolom, te is szereted a férjedet, és szívesen vagy sokat a társaságában, de néha jól esik másokkal is beszélni, találkozni. Van idő, amit nem vele akarsz tölteni, hanem más emberekkel. És gondolom, nem hiszi azt ilyenkor, hogy őt nem szereted, vagy nem elég jó neked :).
Nem kóros. Lehet, hogy inkább veled van a "baj". Az önbecsülésed, önbizalmad nem tűnik valami stabilnak. Az én lányom is hasonló a tiédhez, és nekem is nagyon függ a külső visszajelzésektől az önbizalmam. (Úgyhogy tudom mit érzel.) Állítólag azoknál jellemző ez, akiket nem jól dicsértek gyerekkorukban (szép vagy, okos, ügyes, jaj de jó lett ez vagy az, stb).
Olvasd vissza amit írtál, hogy nem egy kisgyerek gondolkodása ugrik-e be róla. Nem bántásból! Mondjuk lehet, hogy a hormonok miatt is érzékenyebb vagy.
Szerintem pozitív,mert biztos benne,hogy visszamész érte.
Nekem mindkét gyetekem könnyen beszokott a bölcsibe és az oviba is sosem sírtak,jól érezték magukat és nagyon örültek ha mentem értük.
Én úgy gondolom, hogy nálad valami nem oké. Le kellene válnod, mert jelen esetben szeparációs szorongásod van. Igen, neked.
Ez önbizalom és szerethiányra utal.
Ezzel a kötődés dologgal annyira szétstresszelik anyákat... iszonyatos. Lassan már csak az a gyerek szereti az anyját aki még 20 évesen is rajta lóg. 2 kérdéssel arrébb meg egy introvertalt gyerekre egyből sütik rá hogy biztos autista csak mert ő meg nem szereti ha belemasznak az arcába....🙄 ezek a dolgok soha nem feketék vagy fehérek.
El kell fogadni hogy minden gyerek más és a kötődés megléte nem annak a feltétele hogy állandóan az anyja seggébe bújik a gyerek. Vannak "vaganyabb" és félősebb gyerekek. Nincs ezzel semmi baj és nem azt jelenti hogy sérülne a kötődés.
Van szilárd önbizalma ez szerintem jó. Szóval ne aggódj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!