Az igaz, hogy Európában Írországban a legnívósabbak az ovik?

Nem fogjátok elhinni, de az óvodarendszer Magyarországon az egyik legjobb Európában.

Amennyire rossz az iskolarendszerünk annyira jó az óvodai (elsősorban a jogszabályi környezetre kell itt gondolni, arra hogy diploma kell az óvónőknek stb... Nem arra, hogy milyen az óvoda épület, a nevelés minőségét elsősorban nem az határozza meg)

Most elő nem keresek forrásokat, de a lényeg, hogy jó az óvodai szabályozás, a ónoap tele van alternatív (elsősorban Montessori) alapelvekkel. Ami számunkra egyértelmű, mint például a mindennapos mozgás, az udvar, a mindennapos mese olvasás, a mindennapos zenehallgatás másol egyáltalán nem ilyen alapvető. Nálunk 3 éves kortól kötelező az óvoda, a legtöbb országban egyáltalán nincs így, ráadásul mindenki számára elérhető, ingyenes. Magasan képzettek a szakemberek (diplomás óvónők, gyógypedagógusok), ingyenesen elérhető mindenkinek a gyógypedagógiai, logopédiai fejlesztés.

Amiket mi teljesen természetesnek veszünk és mindenkinek jár, az más országokban általában csak a leggazdagabbak számára elérhető extra szolgáltatás.

Dolgoztam óvodában és iskolában (a szakterületem nem árulom el), és nem csak, hogy bevezető szinten összehasonlító óvodapedagógiáról is hallottam előadást, hanem szakmámnál fogva -főleg szakmai tapasztalatom okán- is állítom, amit a hármas:

a világ számos tájáról járnak Magyarországi óvodákba külföldi ovpedesek -Oroszországtól Franciao-on át Japánból is- nem pusztán tapasztalat csere okán, hanem mert

a világ élvonalába a magyarországi óvodapedagógia tartozik! Főleg tehát tanulni érkeznek hozzánk külföldről! (Nem annyira tőlem, hanem nálamnál tapasztaltabb kollégáimtól.)

(Ehhez képest azt se tudja a legtöbb magyar, miről szól a szakma, presztízse is sajnos érdemtelenül alacsony, nem szólva az éhbér alatti fizuról...)

Ennek a magyas magyarországi minőségnek oka az, hogy sajnos ezer éve úgynevezett poroszos iskolarendszer létezik, és nyugaton sajnos az óvodai nevelést IS részben ez uralja -nem csupán az iskolákat-, részben pedig az anyagiasság, tehát a pénzközpontúság jellemzi a külföldi nevelési-oktatási rendszert:

amire vevők a nem szakemberek, tehát általában a szülők, azon irányba torzították és torzítják sajnos, a legtöbb országban, főleg nyugaton, az óvodai nevelést-fejlesztést.

ÉS SAJNOS NEM veszik figyelembe az életkori sajátosságokat, tehát a 3-6 évesek pszichése jellemzőit külföldön többnyire, így hát sajnos iskolásan nevelik őket részben, vagy egészben.

Nem így Magyarországon, mivel hazánkban figelembe veszik!

Bár volt egy mélypont, a kommunizmus/szocializmus, a politikai ideológia miatt. Azonban még azon korszak végén, a 80-as évek második felében, munkatársaival dr Vekerdy Tamás gyermekpszichológus (akinek egykori munkatársai nekem pszichológia előadóim voltak) jelentős reformokat kezdeményezett és valósított meg -nem csak Waldorf módszerek bevezetésével, hanem az EGÉSZ állami hazai óvodai nevelés-fejlesztés vonatkozásában is-, melynek hatására az 1989-es magyarországi rendszerváltás évére már kifejezetten minőségi hazai,

GYERMEKKÖZPONTÚ és az ovisok ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGAIT figyelembe vevő

metodikákat, fejlesztési módszereket alakítottak ki. (Ami más országokra sajnos nem igazán jellemző, ahogy sajnos emiatt az indirekt fejlesztői módszer se jellemző sajnos, más országokban általában, vagy ne mtlejesen jellemző máshol)

Hosszú, összetett téma, csak a lényeget emelném ki:

azóta, kb 1985 / 1989 óta Magyarországon már szerencsére nem iskolaszerű az óvodai nevelés, hanem

INDIREKT

nevelői-fejlesztői módszereket alkalmazunk. Sajnos a szülők zöme ennek alapjával sincs tisztában, vagy összetéveszti sokuk a játékos nevelés fogalmával.

Valójában kb 1989 óta és főleg a 90-es évek közepétől (lásd: az első, 1996-os ONAP = óvodai nevelés országos alapprogramja) egyfelől játékos a fejlesztés, másfelől indirekt. Ez két, egymástól eltérő fogalom, és e kettő képezi alapját az óvodai nevelés hazai reformjának, a gyermekközpontúsággal együtt.

A gyermekközpontság a 3. kulcs fogalom: az óvodás gyermekek pszichés igényeiből indulunk ki.

A negyedik kulcs: a világon egyedülálló módon Magyarországon, főleg 1990-2019 között még egyénileg is fejlesztettük az ovisokat, e hozzáállásra egyébként differenciált nevelésként hivatkozunk. 2020 óta, az általános rendelkezések miatt már, sajnos csak részben van lehetőség.

Sajnos a 2020-as kowidrendelkezések és az 1989-es rendszerváltás óta jellemző felháborítóan alacsony pedagógus bér (idén emelték fel

kb 190ezer FT nettóra), hozzájárult a színvonal néminemű csökkentéséhez, tehát a körülmények, lehetőségek, lehetetlenségek miatt, együtt avval a tényezővel, hogy sajnos mindig is túl magas volt a gyermeklétszám az állami óvodákban,

a szakmailag előírt 6 ovis / pedagógus helyett többnyire kétszerese, két és félszerese, mostanában akár 3x-osa, lévén pedagógushiány van, főként a rendkívül alacsonybérezés miatt!).

A 4 kulcs fogalom tehát, amitől a világ élvonalában van (nagyjából jelenleg is) a magyarországi óvodapedagógia (de lehet, h minőségileg a legelső a világon Magyarország):

- az óvodások életkori pszichés sajátosságainak figyelembe vételével történő fejlesztés-nevelés;

- gyermekközpontúság (a pszichés, sajátos igényeikből indulunk ki);

- differenciált, azaz egyéni nevelés, a csoportos fejlesztés mellett;

- INDIREKT módszer (ez talán a legfontosabb és ezt értik a legkevésbé a lakikusok; a lényege a hatások észrevétlen "beúsztatása", azaz nem szabd észrevegye az ovis, hogy fejlesztve van!" - lásd a törvényerőre emelt ONAP, római 5-ös (V.) bekezdését kb 2012 óta!!)

(...és persze játékosság is, de nem nem pusztán hazai specialitás)

FIGYELEM! :

Mindez a magyarországi ÁLLAMI óvodákra értenő. Evvel szemben sajnos a magánóvodáinknak csak egy részéről mondható el, a többi sajnos nyugatias, pénzcentrikus, hiszen a szülők (értsd : hozzá nem értő laikusok) pénzelik, és vannak (sajnos) hozzá nem értő elvárásaik.

Léteznek persze nyugaton is, itt is minőségi magánóvodák, csak hát az max minden második, itt Magyaro-on... Más országokban meg kb 1%-a az oviknak, ami mimnőségi, azokat alternatív nevelési módszerűnek mondják nyugaton, pl Montessori, Freinet, Waldorf alapúak (bár léteznek csupán nevében ilyenek, melyek nem egészen felelnek meg ennek sajnos), csakhogy Magyarországon kvázi minden állami ovi "alternatív", ha külföldi szemmel tekintenénk a magyar állami ovikra.

Magyarországon tehát az állami óvodai nevelésben csupán egyetlen problémás tényező lehet: olykor nem szakmába való óvdapedagógus is akad.

Na de a világon mindenhol előfordulnak néha kontárok a saját szakmájukban, pl kőművesek, mérnökök, szakácsok, fodrászok között is... Nem csak ebben.

Nem szakmabeliek nyugodtan lepontozhatják a szakmabelinek érvekkel alátámasztott válaszát, de a tényeken ez nem változtat. A világ legtöbb részén az ovik 1-2%-a, ami minőségi (ezek alternatív nevelésű ovinak számítanak ott, pl Freinet, Montessori, Waldorf alapúak),

Magyarországon viszont az állami ovik 100%-a működik Freinet alapon, ami a legmagasabb elvárható szintet képviseli (és a magyarországi magánovik talán felére is érvényes).

De ha a hozzá nem értők ezt meg tudják cáfolni szakmailag, szívesen várom írásukat. :) Írország, Japán USA, Ororszország stb milyen nevelési elveket alkalmaz? Nyugodtan érveljetek, ha tudtok, érdekel, mit írtok.

Én tudom: játékos oktatás folyik a legtöbb országban sajnos, óvodás korúak számára, aminek több a kára az óvodás korosztálynak, mint haszna. Rengeteg szakmai vizsgálat is folyt arról, hogy főleg nyugaton neurotizálja a gyerekeket az óvodai nevelés, ami iskolás korra jön ki rajtuk többnyire.

A magyarországi óvodai nevelés viszont mellőzi a direkt módszerű tanítást, szerencsére, akárcsak a külfödli ovik (csupán) kb 1-2%-a.

Apropó, a négy-öt hazai jellegzetesség mellé hozzá lehet tenni továbbá az ÉRZELMI INTELLIGENCIÁRA (EQ) alapulú fejlesztést és szocializációt, a magyarországi óvodapedagódia ebben is jeleskedik. Külföld ebben sem, mivel sajnos az IQ-ra hajtanak rá, holott ez óvodás korban több fékezéssel jár az érésre nézve, mint haszonnal.

Mi magyar szakemberek tudjuk, hogy a mozgásfejlődés alapvetően fejleszti óvodás korban az IQ-t.

De emellé EQ fejlesztés (érzelmi hányados) is elegedhetetlen, míg más országokban általában ez hiányzik sajnos, mert az IQ-t erőltetik számos országban, holott az IQ központú fejlesztés iskolás korra való!

Egy: nem másoltam sehonnan, rögtönözve, fejből válaszoltam.

Kettő: én jóindulattal, segítőleg írtam.

Három: direkt kerültem a szakkifejezéseket és közérthetően fogalmaztam. Ezek szerint ha valakinek magasröptűnek hangzik egy 8 általánossal közérthető szöveg, de lepontozza, vélhetőleg irígy rám, mondván, nekem más a szakmám, mint neki, és mégis hogy merészelek másokat szakmai válasszal segíteni... :-)

Na ne vicceljünk, az mitől hasznos válasz, hogy "nem", vagy "igen", mint az első válaszok? :D

Meg az, hogy hasból valaki megválaszol egy szakmai kérdést, ki hol áll szakmailag a viléágon, óvodapedagógiában. Megkérlek, hogy ne trolkodj, köszi megértésed. :) Még ha te is szakmabeli vagy, a válaszod nem jóindulatú, kifejtetem, miért.

Inkább írj példát, megkérlek, mi a meglátásod arról, mi volna még ennél is közérthetőbb stílus, amihez 8 általános iskola se kell? Ugyanis te ezt tartanád élhetőnek, ezek szerint. Szívesen hallgatlak. :) Amennyiben nem trollkodsz újra.