Óvodai beszoktatásról tapasztalatok, vélemények?

A nagyobb első nap 1 órát volt bent úgy, hogy ott voltam (felém se nézett), 2. nap ebéd előtt elhoztam -ekkor már nélkülem volt-, de ordított, hogy maradni akar, 3. nap ment rendesen.

A kisebbnek semmi "beszoktatás" nem volt, vittem reggel 8ra, mentem érte ebéd után, semmi gond nem volt

A fiam sem volt bölcsis, ráadásul kimondottan csöndes, visszahúzódó kisfiú, aki idegenkedik a zajos környezettől. 2 éve kezdte az ovit.

Nálunk a fokozatosságot az jelentette, hogy első héten csak ebédig maradt bent. Én nem lehettem bent egyáltalán. Ezt mondjuk abszolút megértem, elfogadom. Megígérték, hogy ha nagy a gáz, telefonon hívnak, hogy menjek érte. Kint sétálgattam, a közelben ügyintéztem addig.

Egyszer sem hívtak, a második héten már magától értetődően ebédelt és aludt ott. Utána sem sírt soha reggel, hogy ne akarna oviba menni.

Tény, hogy előtte nyáron sokat foglalkoztunk a témával, hagytam neki időt, hogy megérjen a gondolat, és mire odakerültünk, rettentően várta már az ovit.

Az én fiam 2 múlt, ma bementünk a bölcsibe (ott dolgozom, szeptemberben kezdünk majd, a fiam is) kikellett szaladnom, nem volt semmi csak megkérdezte, hova tüntem a többiektől. Itthon mondtam, hogy majd megyünk oda dolgozni, kicsit emésztette az infót, de semmi,erre este sírt mikor kimentem pedig nem szokott, csak mikor valami olyan van, ami a világába kavar.

Nem látszott rajta semmi napközben, de ilyenkor este elő jön. Ilyen a ragtapasz módszer is, akkor ott nincs nyoma, de valamikor kijöhet.

Nálunk sem volt fokozatos. Elôször megijedtem, barbárnak tartottam. Az én fiam sem volt bölcsis.

Utólag azt mondom, hogy nem ezen, inkább a gyerek személyiségén múlik. A fiam kétszer sírt összesen, az óvónôt, dadusok rendkívül kedvesen és megértôen fogadtak mindenkit. Vígasztalták ôket, ha kellett, ölbe vettél stb. Neki ez így jó volt.

Volt olyan gyerek, aki járt bölcsibe, és nehezebben szokott be.

De 2-3 hét alatt MINDENKI (30gyerek) beszokott, szeptember végén már örömmel mentek be a csoportszobába, és ez azóta is így van.

Ha az óvónôk jól csinálják, nem rossz ez a módszer. De gyerekfüggô.

Óvónőként mondom, tényleg nem kell húzni a dolgot, egyikőtöknek sem lesz könnyebb.

Mi általában 1-2 napot hagyunk a beszokásra, aztán élesben. Persze volt olyan kisgyerek, ahol mi tanácsoltuk az ebéd utáni hazamenetelt. De ebben segítségetekre lesz a pedagógus,jelezni fogja, ha nehezebben oldódik a gyerek.