Az ovonok ilyenkor megkapjak a teljes fizujukat vagy munkanelkulin vannak amig ujraindulnak az ovik?

Franc se sajnálja tőlük, ez valami énközpontú gondolkodás, a gyerekeinknek akarunk jót!!!

Ha 5xös díjat kapnának, az se érdekelne, csak a gyerekem lehessen valamennyit a barátaival, szokja a közösségi szabályokat, szokja, hogy más irányít, másnak kell szót fogadni.. a fejlesztőpedagógus pedig fejlessze, mert ha 6 hónap kimarad(kettő már kimaradt kényszerből és csak velem van kettesben egész álló nap), a pedagógusok majd leshetnek, miért harap, miért nem fogad szót, anyukák leshetnek, miért bántja a többit, mert elvették a játékát, pedig fél évvel ezelőtt ment neki minden ilyesmi. Fél év közösségi szabályok, tapasztalatok, barátok és fejlesztés nélkül hatalmas idő egy ovis életében!!

Én a gyerekem miatt ragaszkodok a nem túl nagy szünethez, a tavalyi 3 hónap szünet is rengeteg volt neki, télre tudott csak újra alkalmazkodni a szabályokhoz újra. Ráadásul én és a gyerek is élvezzük az ovimentes időt, de egyszerűen szüksége van arra, hogy közösséghez szokhasson! A kimaradt fejlesztéseket meg nagyon sajnálom, mert ezek vissza nem hozható idők a gyerekem fejlődésében.

Őszintén attól tartok, ha most fél év szünet lesz, akkor az iskolaelőkészítő, ahova járni fog nem a képességeit erősíti, hanem ott fog tartani, mint kiscsoportban, a kérd szépen, nem úgy gondolta a sárika helyzeteknél, ha ez rosszul megy majd, nem fogják felvenni a kinézett gyerekbaràt suliba, nagy létszámnál nem lesz integrálható és magántanuló lesz.

Fél év rengeteg idő egy kisgyerek életében, pláne azoknál, akik suli előtt állnak, vagy fejlesztésre szorulnak. Hol a heti 3-5 fejlesztési óra?? Ki javítja ki a testtartását? Ki mutatja meg, hogy ejtse helyesen a hangokat??

Komolyan, az az óvónő, aki azon akad ki, hogy nem többhét egybefüggő szabija lesz, mint szokott az elmúlt években, és mint lesz is a következő években(ahol nem pusztít világjárvány) az önző, mert nem gondol a gyerekek, rengeteg gyerek!!teljesen normális igényére, hogy közösségben, barátokkal legyenek, tanuljanak, fejlődjenek.

2 óvónő/csoport, 26 gyerek/csoport! Világjárvány, szükséghelyzet, tömeges otthonmaradás.. könnyű otthoni munka hónapokon át, nem úgy, mint pl egy könyvelőnek(anyám könyvelő, napi 8-10 et ül a gép előtt most is, mint a munkahelyén, panaszkodik, hogy itthonról nehezebb) aki otthon is ugyanazt a mennyiséget csinálja, és még a szabit sem engedné darabolni. Nem is az, hogy eltörlés ellen nyafogna, hanem darabolás ellen, értitek, teljesen abszurd.

Jó nekik(nem irigykedem, mert nekem jobb),de hogy kiváltságos helyzetük van, elismerni ezt nem hajlandók, hogy nekik napi 8 óra munkát fizetnek napi 1 óra munkára és még egy fikarcnyi áldozatot, a szabidarabolást sem engednék a gyerekeink kárára, hát az vérlázító.

Az ovis gyerekeket leépíti, ha nincsenek közösségben fél évig, ezt igazán tudhatnák. Kérdezzenek meg egy gyerekpszichológust, gyógypedet vagy bárkit, aki gyerekekkel foglalkozik, de mérget vennék rá, hogy tanulták az egyetemen, csak a saját kényelmük van előtérben. Nem érdekli őket, mennyit nyernek az munkamentes fizetéssel,, azt a minimálisat sem akarják elengedni gyerekek érdekében, aminek mások a 10esét elengedik értük, még csak nem is azért, hogy gyerekeknek, hanem felnőtteknek jobb legyen.

Egy kisgyereket meg ügyeletben számára vadidegen környezetben, vadidegen személyre bízni úgy, hogy az otthoni hónapok alatt elszokott a közösségi szabályoktól, Biztos ez is leesik valakinek, még annak is, akibe kevés eq szorult.

Ez most nem az az eset, hogy mindenkinek jó lesz, ez olyan eset, ahol áldozatokat kell hozni azért, hogy minél kevesebb embernek legyen rossz! A szabidarabolás meg a lehető legkisebb áldozat ahhoz képest, hogy embereknek nincs munkájuk, egyben kivetetik velük az összes szabit, új helyzethez való alkalmazkodás miatt megnő a napi munkaidejü, vállalkozások dőlnek össze, emberek halnak meg mások egészségéért.

Első védendő csoport mindenhol a gyerekek csoportja, utána a többi rászorulóé.

Egyébként tőlünk kértek pozitív visszajelzést az óvónők, amit beadtak az önkormányzathoz, hogy ne kelljen nagyobb ügyeletet alakítaniuk, csak azt a picit, ahol van vagy 10 gyerek összesen városi szinten. Teljes mértékben támogattam, mert most szükség van rá, akkor is, ha munkavégzés nélkül kapnak fizut, inkább, minthogy minden rokon, gyerek vagy esetleg ők meghaljanak. Ha nem lesz veszély azt érzem természetesnek, hogy ők is tesznek valamit a gyerekeinkért jólétéért, nem csak mi értük.

Egyébként anya multinál könyvel, és folyamatosan ideges amiatt, hogy bizonyos papírok a munkahelyén vannak, postázni, scannelni, keresgetni kell, beszerezte a második monitort, mert úgy tud dolgozni és folyamatosan emaileznie kell másokkal, ha pedig gépes problémája van, hívogathatja az ITt telefonon, aki sokszor foglalt.

Mellé jön a cseszegetés, hogy mi telik ilyen sok időbe neki, nem hozza a munkahelyi szintet. Nekem kellett átmennem netszerelnem például, mert senki nem vette fel, nem tudta egyedül megoldani. De még az ő baja kicsi a többiekéhez képest, akiket kirugtak, akikkel az összes szabit kivetették, akik csődbe mennek, akik meghalnak. Erre meg nyafog valaki amiatt, mert viszket a lábaujja, és nem vakarhatja meg egyböl, persze mindenki azért néz rosszallóan, mert önző, irigy. Nem, azért, mert a viselkedés nevetséges!

Biztos ez a válaszom is le lesz pontozva, mint itt mindenkié, de azért kikívánkozik. :)

Senki nem sajnál az óvónőktől semmit. Én magam vagyok a leghangosabb szószólója annak, hogy akinek nem indokolt, ne vigye a nyári szünetben is oviba a gyerekét, mert a pedagógusoknak és a gyerekeknek is nagy szükségük van a szünetre pont úgy, mint az iskolában. A szülők egy része amúgy sem dolgozik, a többieknek pedig azért van a szabadság, hogy ha nem is egybefüggő 2 és fél hónapot, de legalább néhány hetet a nyáron a gyerekével töltsön. Az óvónőnek pedig muszáj kipihennie magát a 30 fős csoportjával való mindennapos foglalkozás után.

DE

A mostani helyzet nem normális. A szülők mind kivették a normális esetben nyárra tartogatott szabijukat, muszáj visszamenniük dolgozni. Az óvónő jelen esetben, legyen szíves, ne hivatkozzon arra, hogy neki kell a szabadság, mert azt nyilván ő is belátja, hogy 90 százalékban szabin van most is. Tudom, erre van jogszabály, hogy mennyi szabadság jár a pedagógusnak, de azokat most nagyon nem a nyárra kéne tartogatni. Nem azért, mert irigyeljük tőlük, hanem azért, mert akkor nagy szükség lesz a munkájukra!

Az orvosok, nővérek sem mehetnek most szabadságra. Mert rájuk most van szükség. Pár hónap múlva pedig az óvónőkre lesz. Akkor is, ha naptár szerint épp júliust fogunk írni.