Nálatok az ovisoknak is fognak küldeni "anyagot" hogy mit csináljanak otthon? Témaköröket, mondókákat, kézműves ötleteket, amit csináltak volna?

Szerintem egyáltalán nem olyan nagyon nagy a különbség. Foglalkozni kell a gyerekkel és ez ugyanaz a nyári szünet és a jelenlegi helyzet esetében is. Csak ebből is mi jut a szülő eszébe? Hogy leviszem a játszótérre vagy a játszóházba és akkor ott el van a gyerek. Hogy összeeresztünk 5-10 gyereket és akkor el vannak a gyerekek. Hogy elviszem a nagyszülőhöz és akkor ott majd el van a gyerek. És otthon mit szokott csinálni az a gyerek otthon, vagy sosincs otthon, mindig el kell vinni valahová, valami speckó programra vagy mi? Én ezt nem értem. Otthon is lehet rengeteg programot kitalálni a gyerekkel.... lehet otthon kézműveskedni (pl. festeni, színezni, gyurmázni, ragasztani, rajzolni, építeni), játszani (tulajdonképpen bármit, bármivel... kismillió féle gyerek játék van, lego, építős játékok, társasok, kártyák, fejlesztő játékok, lehet bunkert építeni, lehet játékokat is készíteni saját kezűleg pl. bábokat, plüsst, társast, kártyát kb. bármit), be lehet vonni a gyereket játékosan is az otthoni teendőkbe (pl. főzés-sütés, teregetés vagy rendrakás), ki is lehet menni a levegőre a természetbe (a tömeget kerülni kell, de üresebb helyeken vagy ha van a kertben ugyanúgy lehet játszani, mozogni, bogarakat meg köveket és mindenfélét gyűjteni, kincset keresni, virágot szedni stb.). Nyilván minden gyerek más, de szerintem annyi lehetőség van, hogy mindenki talál magának valamit.

És mielőtt jönne egy olyan válasz, hogy én biztosan utálom a gyerekeket meg sosem voltam még gyerekkel, nem tudom mi az stb., leírom, hogy nekem is van gyerekem. Én meg tudtam oldani, hogy most itthon legyek és ne kelljen bejárnom dolgozni, ami nyilván nagy segítség. Így értelemszerűen nem azokhoz szólok, akiknek probléma a gyerek elhelyezése, felügyelete stb., mert az más. Viszont megmondom őszintén, hogy felidegesítettem magam picit ezen a dolgon, mert egyszerűen nem értem. Más sem hallok, csak azt, hogy pittyeg a telefon, mert fél percenként írogat valaki a csoportba, hogy ő most mit kezdjen otthon a gyerekkel, mert ő ezt nem bírja, nem tud mit kezdeni vele, nem tudja lefoglalni és az óvónőt meg egymást zaklatják folyamatosan. Nekem ebből már kezd elegem lenni, mert szerintem mindenkinek van jobb dolga egy ilyen helyzetben és egyszerűen elképzelni nem tudom, hogy amúgy egy ilyen szülő mit csinál otthon a gyerekével, ha ekkora problémát jelent az, hogy most nincsen ovi és az óvónő segítsége kell még ehhez is.

"Más sem hallok, csak azt, hogy pittyeg a telefon, mert fél percenként írogat valaki a csoportba, hogy ő most mit kezdjen otthon a gyerekkel, mert ő ezt nem bírja, nem tud mit kezdeni vele, nem tudja lefoglalni"

Egyetlen óvónő sem kényszerül napi tizenórákat animátorkodni, nagyon nem normális az, amit most a szülőktől, azaz főleg az anyáktól elvárnak, hogy egymaguk csinálják ezt, de azért házimunkázzanak is, meg ha olyan szerencsések, hogy van munkájuk, akkor azt is csinálják. Persze, hogy mindenki szenved. Nonszensz az egész.

És ebben az őrületben igenis hasznos és segítség, ha nem a szülőnek kell még a millió ötletet is átböngészni, hanem készen kap egy válogatást, ami a pedagógus (=képzett szakember) szerint megfelelő, jó lehet.

7-es vagyok. Ez a mi ovinkban nem csak arról szól, hogy ötleteket adjunk a szülőknek (bár ez sem utolsó szempont), hanem arról is, hogy megmaradjon a kapcsolat a gyerekekkel heti 2-3 videóval.

Én is itthon vagyok egy majdnem 3 és egy 5,5 éves gyerekkel. Nem szórakoztatom őket egész nap, elvárom az önálló foglalatosságot nemcsak akkor, ha dolgom van, hanem akkor is, ha épp szusszanni van kedvem, de a közös időtöltést igyekszem kreatívan, hasznosan és szórakoztatóan tölteni.

A kapott mese videók pedig biztosan nagy sikert aratnak majd. Mind a 29 alkalmazott mond mesét (kapcsolódva a heti témához), így egy komoly kis gyűjtemény áll össze a zárlat végére.