Meg gondolja magét a szülöanya. Hogyan, miért történt?

Nem személyes tapasztalat, hanem egy általam látott dokumentumfilm alapján a szülő anyak többsége egyszerűen képtelen elengedni a gyereket. Gondolj bele, 9 hónapig növekedett benne, óvta, vigyázott rá, megszenvedte a szülést. Nyilvánvaló, hogy valamilyen kötődés kialakult benne a gyerek irant. Az átlag ember se nem teljesen érzéketlen, se nem nagyon erős jellem: a normális személyiségnek pedig nem könnyű végig vinnie az örökbefogadást.

Talán reméli, hogy javulnak a körülményei és magához veheti a gyerekét. Az örökbeadás viszont végleges. Ezután nem tud semmit a gyerekéről, számára többé nem létezik. Legfeljebb akkor hall majd róla, ha 18 éves kora után a gyerek felkeresi és megkérdezi, miért dobta el?