Az orokbefogadottak miert csak a verszerinti testvereikkel akarnak megismerkedni, aztan tartani a kapcsolatot?
Rengeteget olvasgattam a temaban. Es altalaban azt irjak , hogy "A verszerinti szuleim nem erdekelnek, de hogy van e testverem azt meg akarom tudni. Ha van szeretnem ot/ oket ismerni." Sokszor gyulolettel, megvetessel beszelnek a vsz. szulokrol, de a testverek masok. Miert? Nem ugyan abbol a szemelybol van/ vannak osszegyurva, akitol elmeletileg semmit nem akarnanak(itt most a mar vsz. szulonel felnovo testverrol van szo)?
Masreszt. Mint orokbeado szulo, eleg rosszul ereznem magam, hogy volt egy gyermek, akitol x eve ilyen-olyan okbol , de szomoruan megvaltam. Es egyszer csak felbukkan , de csak az erdekli, hogy vannak e rokonai, mert azokkal szeretne kapcsolatot de en a kozelebe se menjek, mert rohadtul nem kivancsi ram. Az mar megint mas kerdes, hogy a csaladtagok erre, hogy reagalnanak.
Nekem ezt egy kicsit nehez megerteni. Nyilvan a testverek nem tehetnek semmirol, de akkor is fura belegondolni.
A testvérek adott esetben sorstársak, és ha van testvére, nem egyedül áll a világban, kötődik valakihez vér szerint is.
Az hogy nem kíváncsi a szülőjére, aki bármilyen okból eldobta és nem is kereste számomra teljesen elfogadható.
Nyilván a szülőt hibáztatja, a testvért meg nem.
Azért van kivétel is. Anyukámat örökbefogadták, elég kis korától tudta. Régen máshogy mentek a dolgok, így tudta a szülei nevét, és azt is, hogy ő volt a legkisebb gyerek a családban.
Soha nem akarta megkeresni a testvéreit sem, hiába kértük erre a húgommal. Úgy érezte, ugyanúgy cserbenhagyták, mint a szülők, mert sosem keresték.
Mamáék tényleg sajátként nevelték fel, és nagyon szerették, mégis keserűség maradt benne.
De mi az, ha "eldobta"? Olyan nem lehetseges, hogy fiatal volt es nem tudta megtartani? Miert kell egybol vmi rosszra gondolni?
Es, hogy lenne egyedul a vilagban? Azert az of. szulok, igenis nagyon tudjak szeretni a gyerekuket.
Szerintem meg, ha vki ennyire nem kivancsi a szulokre, a testverekre sem kene(legalabbis ugy nem, hogy rendszeres kapcsolattartassal). Csak mindenkit osszezavarna egy ilyen helyzet. Regi sebeket feltepve...
Amugy en ezt a hibaztatast sem ertem. Nem jobb, hogy megszulte, orokbeadta egy szereto csaladhoz?
Miert kell mindig igy beszelni egy orokbeadorol?(a normalisakra gondolok)
De persze, ha elvetette volna akkor meg egy gyilkos.
Egyebkent en sem keresnem meg az orokbeadott gyerekem. Nem azert, mert nem erdekelne, hanem mert neki mar van csaladja, kulon elete. Azt meg el nem tudom kepzelni, hogy latogassam, es szembesuljek azzal, nap , mint nap, hogy vajon mi lett volna, ha en tartom meg? Csak dupla fajdalom.
+ En ugy tudom, hogy az orokbeado nem mehet csak ugy oda a gyerekhez, hogy "szia, en szultelek meg. Beszelgessunk". Engedely kell a talalkozasra, foleg ha titkos volt.
A gyerek reakciojatol valo felelemrol nem is beszelve. Ez egy pokolian nehez ugy.
Teljesen jogos a feltevésed. Ha abortuszra mész, sok ember szerint gyilkos vagy, ha örökbe adod, minden esélyed megvan arra, hogy gyűlölni fog.
Én úgy vagyok ezzel, hogy elfogadom azt is, ha valaki abortuszra megy, de nagyon-nagyon felnézek azokra a nőkre, akik képesek örökbe adni a babájukat.
Mert lehet, hogy gyűlöli a szülőanyját, és ez nyomot hagy rajta, de ha szerető család veszi körül, teljes ember válik belőle, mint anyukámból, az örökbefogadó szülőnek meg megadja a gyereknevelés csodáját.
Szerintem a nyílt örökbefogadás megoldás lehet, hiszen akkor a gyerek ismeri a szülőanya hátterét, akár találkozhat is vele időnként, és ahogy nyílik az értelme, megérti miért nem ő nevelte fel.
Arra az esetre meg, ha zárt/titkos örökbefogadásról van szó, jó ha a később született testvérek tisztában vannak a történtekkel, ne érje sokként őket, ha az örökbeadott tesó felveszi velük a kapcsolatot. Ráadásul, ha ők ismerik az anyjuk döntésének hátterét, el tudják azt mondani a testvérüknek, aki talán megenyhül, ha rájön, nem gonoszságból dobta el őt az anyja.
Teljesen egyetertek!
Abban is, hogy a testvereknek el kell mondani, de ez szerintem nagyon nehez , hisz hogy lehet az ilyet szepen kozolni? Utana pedig ki tudja, hogy az adott gyerekek mit ereznenek majd az anyjuk irant, hogyan tekitenenek ra. Rengeteg rosszat olvasni.
A multkoriban pl. egy ferj elhagyta a feleseget , mert kiderult, hogy fiatalkoraban orokbeadta a csecsemojet. Mondvan "milyen anya, az ilyen?" ez borzaszto...
Ugy gondolom, a legtobb esetben az orokbeado szenved a legtobbet, de veluk annyira senki nem foglalkozik, max. az adott orokbeado szervnel elbeszelgetnek vele. De amugy a tobbseg szerint " Tegye tul magat rajta, ha kepes volt eldobni akkor ezt is megoldja". Es ugye igy kapcsolodik a kerdes is ide.Nem eleg, hogy a tarsadalom de meg a gyerek is eliteli es semmibe veszi.
Es itt megint le kell irnom, hogy itt nem az alkoholista, eroszakos, penzkovetelo, csoves nokrol van szo.
Hat akkor az te bajod lenne...erre nem tudok irni mast.
Nyilvan, akkor irhatnam most azt, hogy legalabb orulhetnel, hogy megszult, bar akkor ezek szerint nem erdekelne ez sem.
Gondolom (de javits ki , ha tevedek) nincs gyereked.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!