Miért jobb megtartani egy nem kívánt gyereket majd örökbe adni mint abortálni? Csak kérdezem, azoktól akik folyton ezt ajánlgatják az abortuszra készülő nőknek? Miért gondoljátok, hogy jobb lesz a gyereknek?

Kedves 8-as, a helyzet az, hogy sajnos visszavihetik.

Nekem 11 éve volt abortuszom. Nem vagyok rá büszke, bár több eszem lett volna és normálisan védekezek...

Nem bírtam volna lemondani róla, ha megszülöm, így meg egy örök fájó emlék. :(

Barátnőmnek 7 babája ment el, volt aki szülés közben halt meg, végül az örökbefogadás mellett döntöttek.

Borzasztó, hogy milyen kritikán alul működik Mo-on az örökbefogadás. :(

egy gyerek nem csupán egy anya gyermeke, hanem önálló ember.

nem csak azt kell nézni, hogy anya van, vagy nincs, az életben többminden van, amit mindenki megérdemel.

Én is örökbefogadott vagyok, de maximálisan nem értem ezt a felvetést. Valószínűleg azért, mert más körülmények között történt a te örökbefogadásod, engem kisbabaként fogadtak örökbe a szüleim, de csak tinédzserkoromban tudtam meg egy orvosi leletből, hogy nem állunk vér szerinti kapcsolatban. De sosem haragudtam rájuk ezért, nem azt mondom, hogy ezt mindenki könnyen dolgozza fel, a mi életünket elég sok tényező befolyásolta ami miatt megértettem, miért tettek így. Nekem ők a családom, ők neveltek, ők tanítottak, miattuk lettem az aki ma is vagyok. Nem ismerem az életadóimat, valószínűleg nem is fogom, de irántuk sem érzek haragot. Megadták az esélyt, hogy szerető szülők neveljenek és, hogy éljek. Abból amit tudok róluk, nem azért mondtak le rólam, mert ,,nem kellettem", ha így lett volna akkoriban egyszerűbb is volt az abortusz, nem szenvedne végig egy nő 9 hónapot, ha egyszerűbb is lehet. Az én életadóm kihordott, egészséges lettem, tehát odafigyelt, de nem maradhattam vele. Egy nőnek aki lemond a gyermekéről nagyobb súlyt kell cipelnie egész életében, mint amit egy örökbefogadottnak, aki jó esetben jó helyre kerül. Természetesen tudom, hogy vannak más mentalitású emberek is akik tényleg nem szülőknek valók, de ebben az esetben is kap a gyerek egy esélyt.

Van egy ismerősöm akit az anyja fiatalon szült, 3 évig bírta a nevelést, majd kiment külföldre ,,mert ő megérdemli, hogy éljen" és ,,lepasszolta" a nagyszülőknek. Évekig nem látták egymást a nagyszülők nevelték, amikor meghaltak, akkor tért haza külföldről az anyja, hogy neki jár a nagyszülők háza, mert Magyarországon is kell neki egy lakás. Bírósági végzés kellett, hogy a nő lemondjon erről az ötletéről. Természetesen utána vissza is ment külföldre és azóta se látták egymást. Ebben az esetben nem lett volna jobb, ha lemond a gyermekről már az elején? Ha szülei lehetnek?

Nem mondom, hogy minden eset ilyen, egész más ezt feldolgozni ha pl. 10 évesen kerül az ember egy másik családba, vagy sose fogadják örökbe, vagy 2 testvér más helyre kerül stb. Minden eset és minden trauma más és más, de, olyat még nem hallottam, hogy valaki e miatt lemondana az életéről, csak, hogy meg nem történné tegye. A súlyt ideje leraknod, idővel mindenkinek meg kell tenni, a kapott életed rövid is egyben ahhoz, hogy egész életedben gátolva legyél emiatt. Valósítsd meg önmagad, minden embernek ez a célja, ami pedig az utadban áll ebben, azt el kell engedni.

"Kérdező ne filmekből indulj ki. Ilyen nincs, ha valaki örökbe fogad egy gyereket onnantól nem viheti vissza."

Nem, a frászt nem! Egy volt kolléganőm mesélte, a 15 éves lányt, aki pici korától náluk volt, visszavitte kamaszkorában, mert született saját, és a naggyal "túl sok gond volt".

Borzalmas dolog feldolgozni egy abortuszt, de lemondani a már megszületett gyerekről, még nagyobb trauma.

Azt gondolom, többen meg sem bírják tenni, még ha eredetileg azt is akarták, mert az már mégis csak egy élő baba. Így aztán mégis belekényszerülnek abba, amit nem akartak.

Illetve nem beszélve olyan esetről, hogy ő mondjuk örökbe adná, de a család közbe lép: maguknak követelik a gyereket, ha már az anyának nem kell, és meg is kapnák, mert rokonok. És akkor leéli az életét úgy, hogy mondjuk a saját anyja neveli a gyereket, akit ő nem akart. Vagy valamelyik testvére.