Szerintetek mondjam meg a gyerekemnek, hogy örökbe fogadtuk? Egyáltalán el lehet titkolni a dolgot, hogy ne jöjjön rá?

Szerintem a legjobb ha már úgy neveltek a gyereket hogy tudja és ezáltal neki ez lesz a normális.

Ismerek egy olyan sztorit ahol a pasit örökbefogadták, imádták szerették, mindent megadtak neki, aztán amikor harmadkézből kiderült kamasz kora körül , elutasította, bántotta a szüleit.

Valamilyen szinten érthető, mástól tudta meg, egy óriási titkot. Ez még nem mentség persze csak szerintem is így korrekt nevelni.

Elég egyértelmű a szakemberek véleménye ebben a kérdésben, és az örökbefogadási procedúra során nem hiszem, hogy nem merült fel, hogy ma már nagyon nem ajánlják, hogy titokba tartsák az örökbefogadó gyerek előtt, hogy örökbefogadták, még ha csecsemőként, pici gyerek korban is történt ez.

Lehet, hogy kíváncsi lesz a vér szerinti szüleire, lehet, hogy nem, sőt az is lehet, hogy majd a kamaszkor viharaiban a fejetekhez vágja "érvként", hogy nem is az igaz szülei vagytok, de ez természetes.

Ha ilyen dillemáitok vannak forduljatok szakemberhez, a szorongást megérzik a gyerekek, ahogy a családi titkokat is.

Neked biztos hogy nincs öf. gyereked. Minden örökbefogadó komoly felkészülésen megy át, aminek csak egy része a már említett tanfolyam, a másik része a tapasztalatgyűjtés, témában olvasgatás, sok beszélgetés a témáról. Éveket kell várni egy babára, ezalatt komoly belső utat tesz meg magában az ember, és nem a gyerek 1 éves korában tesz fel ilyen fundamentális kérdéseket.

Másrészt egy öf. szülő sosem hívná igazi szülőnek a vérszerinti szülőket. Ha öf. szülő lennél, a fejedben fontos lenne a terminológia: te volnál az igazi szülő, a másik a biológiai/vérszerinti, de semmiképp sem "igazi".