Hogyan hat egy ilyen egy gyerekre?

Kerülhet elfogadó környezetbe is, olyanba is, ahol vannak hozzá hasonlóan nem európai megjelenésű gyerekek. Előre megjósolhatatlan. Egyébként pedig lesz módja megismerni a saját szülőországa kultúráját és nyelvét, ha nagyobb lesz, saját indíttatásból. Beszéltem nem egy ázsiai vagy félázsiai emberrel, akik itt nőttek fel, azok Magyarországot tekintik a hazájuknak.

Egyébként pedig a szeretet a lényeg, ha egy árva nem kapná meg a szülőországában azt a szeretetet, amit itthon az örökbefogadó szülőktől megkap, akkor szerintem mindenképpen jobban jár az örökbefogadással.

Nem hiszem, több rasszizmussal kell szembesülnie, mint az itt élő sok-sok vérszerinti vietnáminak, koreainak, kínainak... stb. Az örökbefogadást pedig nem szabad titokként kezelni sem otthon, sem máshol, hanem nyíltan, és akkor a gyerek sem fogja cikinek érezni.

Off: Külföldről itthon örökbefogadni nagyon sok pénz és macera, nem jellemző, hogy magyar párok Afrikába vagy Ázsiába költöznének hónapokra és végigmennének a bürokrácia útvesztőin azért, hogy "egzotikus" babát hozhassak haza (pedig sokaknak van ám ilyen romantikus elképzelése).

"Főleg, itt Magyarországon, ahol csodabogárként kezelik, esetleg még rasszizmus áldozata is lesz."

Bocs, de te magyarországon élsz? Itt azért van sok kínai és abszolút nem különleges ha egy gyerek ázsiai, senkit nem érdekel.

Anyukám óvónő.

Volt sok félarab gyerek a csoportban. A legtöbb beilleszkedett normálisan. De volt olyan is,aki cigányokkal barátkozott csak,mert ők voltak olyan barnák,mint ő. Neki segíteni kellett a magyarok közé is beilleszkedni.

Amerikában elég megszokott gyakorlat, hiszen az Ázsiai országokban rengeteg az örökbefogadásra adott gyermek.

De mint egy magyar-vietnámi baba anyukája akinek a gyerekén meg se látszik, hogy félig fehér, nem igazán ütköztem semmilyen problémába vele eddig.

Még középiskolában több ázsiai iskolatársam volt (bár nem örökbefogadottak) és abszolút jól viselték, még népszerűek is voltak.

A nyelvet, kultúrát abszolút meg lehet ismertetni velük (kínaiként a legegyszerűbb, mert rengeteg iskola utáni oktatóintézetük van itt is, illetve saját óvoda-általános és középiskola), de a többi kisebbség tagjai is teljesen biztos nagyon szívesen segítenek a gyerek edukációjában, viszont sokan nem is nagyon akarják megismerni a gyökereiket, inkább integrálódni akarnak.

A rasszizmus valóban létező dolog, de párom se túlzottan találkozik már vele. Leginkább kisebb falukban vagy a városi idősek közt (akik csúnyán fogalmazva ki is halnak mire a gyermek felnő annyira, hogy felfogja ezt)